A Szentjánosbogár imája

Keresed a helyed,
Sötétben a kezed
Én repülök tova;
De vajon hova?

Megélem az életem,
Menekülés? Lételem.
Senki se repüljön én velem,
Pár nap!
S a világ fénytelen.

Miért szegődnél mellém?
Elszáll az elmém,
Csak a lélek marad,
Amit nem Látsz

Fény sem fakad
Egy darab
Marad

Belőlem; Dombok,hegyek,erdők;ahol
Még tőlem fénylett az akol.

Nem nézek rád                                                 Erősebb vagy már.
Nem világítok.                                                       Meghalok.

Több, mint egy éve történt: Ákos koncert, kicsit másként, más szemszögből..

Az eredeti bejegyzés itt található: ----> Katincccsá három cséve Éppen 2014 december 21.-én történt, bár ez akkor úti be számoló volt, nézzük hát egy évre rá a másik oldalát, hogy ne mindig csak a komoly embert lássátok bennem.

JÓ SZÓRAKOZÁST! (vagy meneküljetek, ahogy csak bírtok)

Hol volt, hol nem volt, anno még volt egy Ákos aki nem szólta le a nőket, hogy nekik éjjel-nappal szülniük kéne, én meg elmegyek Pestiába, hogy megnézzem eme T-mobile által szponzorált narancssárga színezetű énekest. Csakhát a Yuki nyíregyi pajtija, a Zeliza éppen dógozott, promózott a media marktban, hogy mit kéne megvennie a prolinépnek a sok pénzbű, amiből neki sok nem jutott, csak szárazkenyér és víz. így mivel bunkóság lenne az ő kollégiumában egyedül lédörögni, és megenni a szárazkenyerét, yuki úgy döntött le kéne foglalni valami szállást. Keresett is egyet, ami ocssónak tűnt, mert hát; valljuk be, yukit se a pénzéért szeretik. (meg úgy ofkórsz semmiért se xD) hát lefoglaltam, utcát leírtam, és gondolván majd a Gps gondjaira bízom édes lelkem. . . . Eljött a nagy nap! Vonatra szállok, az utazás zökkenőmentes, migráncsnak ekkor nyoma sem volt, így boldogan konstatáltam hogy nem kell szaros, esetleg hugyos ülésen helyet foglalnom. Leszállok, majd gondolkodok, hogy hova tovább, most nincs ám Zeliza. Telefon gondjaira biztam naív személyem, aki egészen végig a Erzsébet hídig navigált, onnét meg vissza, mondván "Újratervezés" Mondám magamban na tudd ám mit tervezel újra. így nem volt mit tenni metróval kell eme utcát megkísérelni, de azt sem tudtam hol van, szerencsére a Gps el tudott navigálni, éppen valami karácsonyi gyermek fellépés volt; illetve valami vásár, csóró fejem lángban égett, és máglyán égve kívántam a sok eminens felnőttet, aki műsort nézve forralt bort kortyolgattak, én meg akkor láttam meleg innivalót, mikor vérvételnél belepisilek a pohárba. - . .(Illetve húst meg akkor, ha elvágom az ujjam, amblokk nem tartozik ide.) Megtaláltam metrót, leszálltam, félúton telefonom lemerült csutkára,de fortuna szárnyai megóvtak, mert ekkor már egyenesen kellett mennem csámpás, x-alakú lábaimmal.viszont olyan szálloda féleséget nem igen láttam, éppen ezen tanakodott egy 30 körüli pár, mikor is úgy döntöttem, ők lesznek az élő Gpseim, így hát követtem őket. Beléptem a kertíésen, de az a ház nem az a ház volt, az valahogy a sarokba volt eldugva. Később egy fura fazon üdvözölt minket: bárgyú tekintet, szemüveg, igazi Samu alkat, olyan ember akinek az lehetett az álmai netovábbja hogy recepciós lehessen egy lebuj szállodában. Elszállásolt minket: a harmincasok felmentek a csigalépcsőn, mert ők két személyre béreltek, én kaptam egy földszintet, ahol olyan ágyak düledeztek, amik szerintem börtönben szokás. (Emeletes ágy) a padló ropog, hallod ha valaki feletted elmegy, viszont akik felletünk laktak, neki az ajtaja lefelé a mi szobánkból nyílt, gondolom olcsó megoldás, nem volt elég a néger nők látványa. Igen, mert hát nem én lennék, ha magyar emberekkel lennék körbevéve, legyen hót idegen, ne beszéld a nyelvüket, és ha szerencséd van, ne arra ébredj holnap hogy Dubajban elvetted az olajmágnás feleségét, és ott kell élned, mindennap ötször imádkozva, vagy éppen a veséd eladták az orosz maffiának. . . Sokáig nem is bírtam, kicsit feküdtem (már amennyire ilyen idillek között lehet) és útra keltem, vagyis kerestem egy buszt, amivel el tudok jutni az Arénához. Du 5, korom sötét, de jön a busz, szerencsére a lebujhoz pár percnyire van, így nem kellett dzsípíesszé' folyamodnom.leszállva elég nagy messziről az aréna, így 10 percet az vett el az életemből, hogy hogy jutok be, majd a birkalogikát követve, követtem a birkákat.jó hosszú lépcsősort kellett megmászni, hogy meglássam a mi Fidesz-énekesünket, midőn a meddőség ellen énekel. . . Elkezdődött.Nyomor volt, mozdulni nem igen tud az ember. Mellettem egy 100 kilós nő éppen a részegség határát átlépve, azt hitte egyedül van és forgolodott jobbra balra,nagyokat kurjantva és minden 5.másodpercben nekem jőve. Csodálatos élmény volt. A többség feltartotta az okos telefont, és kamerázott,videózott, mert hát egy koncerten azt kell! Kit érdekel a zene, azért fizettem, hogy villogtassam a 10 megapixeles kamerám. Ecsém, akkor nézz inkább jútyúbon klipeket. Szóval félúton elgondolkodtam jó rendezvényen vagyok-e és csak én vagyok-e az egyetlen normális bociélőlény a földön. Jó, bevallom, a nagy lézerfényeket a legelején le kellett fényképeznem, de nem hozta vissza az élő hatást, az olyan beleborzongós volt. . . Vége a koncertnek, mindenki iszkol haza, boldogan datáltam hogy a részeg nő mellettem is elment, vagy éppen a detoxban kezeli Zacher Gábor;fellélegeztem. Viszont megszomjaztam, és hát vissza a lebujba nem bírtam menni valami hűsítő nélkül, de ma jófiú módba voltam, és az aréna büfében csak egy 3 dl kólát kértem. . . Haccá' forint lesz, mondja a büfés.Egy pillanatra felcsillamlott bennem, hogy megcsillogtathatom színészi képességem, és mintha az ötös lottót forgatnánk velem, felkurjantok egy hatalmas MENNNNNNNNYI? ISTVÁN MOST TUDTA MEG HOGY 600 FT 3 DECILITER KÓLA AZ ARÉNÁBAN." de ezt a gondolatot elhessegettem, és tejeltem, mint a pengős malac. Hazafelé néztem a buszt mikor jön, szerencsére még egy járat van! nagyon jó, hát akkor szálljunk fel, elvileg az a busz szám az. Nem tudom útközben mi történt, de míg vártam volna a további állomásokat, szóltak, hogy VÉÉÉÉGÁLLOMÁS! Elgondolkodtam, hogy mi ez itt hajnali negyed egykor, mire rájöhettem, hogy valószínű túloldalt kellett volna felszállnom. Hát a telóm még nem kellett használni, mi legyen? Hát használjuk, egy egészen kietlen helyre tett le a busz, ahol se kocsi, se egy árva lélek nem járt, ami furcsa ha egész Pestet nézzük. A telefonom szerint a legközelebb az van a lebujhoz, ha átvágok az erdőn. (Mert igen ám, ott erdő is vót!) Reménykedtem talán nem szekszel szájba egy róka, és nem is fog megerőszakolni egy néger nő a korom sötétbe, elég az, ami a lebujban vár rám.Átvágtam, végülis nem volt már annyira messze. Háromnegyed egyre odaértem. . . Átmentem a kerítésen és mentem a sarki kis házba. Nyitnám az ajtót, de hát nem nyílik.Bezárták. Gondoltam magamban nagyon szupi, kinn alszok az lépcsőn december végén, hajnali egykor? majd 5 percig gondolkodván, egyszer nyílik az ajtó, a mi szefós kinézetű recepciós srácunk kinyitotta. Hogy mi tartott eddig, aludt vagy éppen a pornhub-ot nézte, azt csak az Isten tudja, de beértem. Villanyt nem mertem kapcsolni, elég volt lakótársaim látványa fényes délután. Így sötétben kitapogatózva a szobai részemben eltaláltam az ágyamhoz, cipőm ledobva, pizsama nélkül, csak egy boxerben és pólóban álomba próbáltam szenderülni, remélve hogy hajnalban nem két pár barna mellre ébredek a fejem felett. Felkeltem, elmentem. Röviden tömören. Délig kéne átadni a szobát, mondta is a mi Pornhubos srácunk,- hogy tényleg ilyen korán? Mondom igen, az igazat csak nem mondhattam meg, hogy itt mindenki arra menekül, amerre lát. . . Utána elmentem az ELTE elé, mert Zeli ment dolgozni, de lefixáltuk, hogy kicsit beszélünk, meg elkísérem. Nehezen akart lejönni, hiába, nőből van, de így szeretjük ♥ 
Lejött a Zeli, nem kérdezte mi van, gondolom látta. Furcsa is volt hogy másfél napig senkivel se beszélek, és egy még nagyobb magányba taszított a gondolattal, ekkor, 2014 decemberében elgondolkodtam, hogy külföldön is vajon ez vár? De tovább gondolva elhessegetve az agytetveket, rájöttem; ennyire rossz csak nem, talán megismerek más embereket, bár ekkor volt az első megingásom, bevallom a tisztelt Zolvasónak.


Lábjegyzet: Minden hasonlóság a véletlen műve, a dolog nagy része igaz, de a Zeliza nem szárazkenyeret eszik! Tud csinálni sushit is. Csak nem mindenkinek.