Úgy terveztem,nem irok holnapig,de egyszerűen ez már kiburjánzik belőlem.Közben nem vagyok biztos benne,hogy az összes blogbejegyzést kilinkelem-e facebookon,ugy gondolom arra tartunk hogy jobb ha egy szűkebb körnek szól,és nem fog terjedni,mert nem szeretném hogy akárki lássa,hiszen ez az én kis zegzugom..Közben az időszámolós saját htmlkód valahogy eltünt blogból,valószinű valam ifrissités okozta hiba,igyekszem megoldani hamarosan :) (Talán az őszi időszámitás kavarta be?)
Kezd elegem lenni ebből a családból,amiből egyedül Apu és Viki az egyetlen kivétel.Onnét kezdve mindenki húzza le magát a wc-n..Anyuval hetek óta úgy vagyok,megmondtam neki hogy ne törödjön az én életemmel,mindent kérdez,mindent tudni akar,ami elég zavaró..Ráadásul olyan primitivizmussal,hogy..tudom szeret,de engem ezzel megöl és mondtam is nem kérek belőle,a saját életem ura leszek és arra lépek és oda ahova akarok..Persze nem tetszik neki,sose tetszett neki,de nekem itt lett elég.Holnap ugyanis elmegyek Igalra,persze az igazat nem mondtam meg neki ki értené meg?Elég ha ugy tudja pest,arról em is beszélve nagykorú vagyok..de attól még kért számot meg utcát,hogy hova megyek,majd hantázok egyet :) Ez nem igy fog menni,és tulajdonképpen az sem fog izgatni ha majd egy nap szó nélkül lelépek.csak majd ugy spontán egy levéllel,én már megmondtam neki,ugyhogy jobb ha elfogadja a kész tényeket előbb-utóbb.
Apu..Ő nekem mindig más volt..Fiatalabb fejjel másképp láttam,most hogy kinyilt a szemem,cél szemem előtt lobog,tudom milyen céllal élni mintcéltalanul..Nagyon szép.Mindig azt hittem utál,holott csak azt szerette volna hogy saját magam legyek,mert látta anyu mint egy bábut,egy vékonyszálú cérnán rángat,mindent meg akart oldani helyettem,már-már betegesen.Aztán volt Flóri,akkor tünt fel igazán,ki is az aki mellettem van..Onnét kezdve jobbra fordult kapcsolatunk,megértettem a sok miértet,tisztábban láttam a világot,és végre rájöttem egy szülőnek mi is a helyes feladata.A megcsalás csúnya dolog..de akivel nem tudsz megbeszélni semmit,akivel más szinten vagy miután rájössz,és egyszerűen annyira más szinten pörögtök hogy ezért változtatni is lehetetlen,mert nem értené meg,és megszeret mást akit értelmesebbnek tart,majd válás de nem nő miatt hanem egyszerűen már nem birod,és csak a gyerek volt,aki miatt probáltál talpon maradni,de ő betegeskedett is,az anyja pedig dróton tartotta..Ekkora sakkban lépést..ezekre is rájöttem,nem hibáztatok senkit,de mostmár mindenkit meg lehet érteni..Sosem sincs semmi ok nélkül,minden valaminek következménye..Azon vagy változtatsz vagy nem..A többi rajtad áll...
Igazából semmi bajom nem lenne az egésszel,hanem látnám azt amit..Anyu telefonról fészezik,amin ugye köztudott kép nincs..És nem tudom miért kell azt a lányt annyira zaklatni aki ugyancsak sokat szenvedett ebben az életben?Aki annyi pofont és fájalmat tűrt,és akkor még ott is kénytelen szembefutni anyámmal,ahogy likeolgat..Lehet én fujom fel,és nem is az zavar,csakhogy mit gondolhat közben..Szegényt senki nem hagyja békén?Vagy rosszabb verzió ha azt hiszi én szólok neki hogy folyamatosan lájkolgasson,akkoris ha semmi képet nem látni..Ugyanakkor még az is kegyetlenül fáj,hogy mi van ha ezzel neki különbözö fájdalmat okoz,vagy csak sebeket tép fel..Majd én saját magam mindent megoldok,segítek,tudom mit miért teszek és nem ezzel a ráakaszkodós stilússal:) Nem jó ez,én nem szeretnék már soha senkinek fájdalmat vagy sebet okozni..se miattam,se senki más miatt,de ez nagyon bugyuta viselkedés amit itt művelt szerintem..Nem kell itt élősködni,se semmit okozni,elég lenne ha mindenki irányithatná a saját életét..Én is ugy fogom,nem fog senki véleménye érdekelni,én életem én alakitom..Ha kell én nézem azokat az embereket messziről akit akarok,hogy viyázzak rájuk.Ha kell,én leszek az,aki másokat kihuz a fényre,de nem az hogy visszalökje a sötétségbe,mert itt már elég:)Ebben az életben megtanultam mi az hogy küzdeni,mi az hogy talpra állni,harcolni,vagy mi az hogy élni.Láttam különbözö embereket különbözö sebekkel,láttam különbözö sorsokat,fájdalmakat,könnyeket és megannyi mást.Az ember ezektől a dolgoktól változik,és aki fontos azt körömszakadtáig meg fogom védeni..
Ez csak ilyen kis gondolatmenet volt,mert picit elegem is lett,picit megértettem sok embert,egyre közelebb kerülök ahhoz hogy az embereket megértsem..
Aztán majd további blogbejegyzés hamarosan :) (Nmetudom lehet jobb lesz ha facet hanyagolom ilyen tekintetben o..o)
Yuki
2012. október 31., szerda
2012. október 27., szombat
Utak,utak..Sok sok utak..
Most hogy végeztem a 4 részes mexikói teleregénnyel,talán bele is vághatnánk az őszbe..Hullanak a levelek szép és jó..Jön a depresszia,a sötétség,a hideg,a búskomorság..valahogy az őszröl mindigis ez jutott eszembe,de valamiért másabb lesz..Nemtudom,érzem.
Viszont ezt a bejegyzést ezoterikusképp akarom megkőzeliteni.Azóta is..Fogalmam sincs,valahogy a dolgok maradtak.Miután beütött a krakk,több héten át semmi..Gondoltam akkor ez volt a velejárója a karmának és fejre is állhatok minden kislisszolt az ablakon a boldogsággal együtt..Aztán valami úgy szeptember végétől-október elejétől megváltozott.Hangok,csoszogások,olyan magamnak való beszélgetések és ha több hétig nem álmodtam Vele,akkor pedig jelzett,ami nem is fáj,mert jó ez igy és igy szeretném,amit elterveltem..de előtte pár kérdés:
Mennyi az esélye,hogy ha valakivel két hétig nem álmodsz és szólsz ugymond egy szellemhez hogy ha van valami vagy tehetek valamit jelezzen? És akkor jön egy álom nem is akárhogyan..
Mennyi az esélye,hogy nekikezdesz mondjuk egy sulinak legyen papirod,dolgozz majd mellette és uyg kimenj,de csak egy nyelvet tanitanak estin,választási lehetőséged nincs,és az a német? Még mindig érdekes...
Mennyi az esélye,hogy pont az olyan ember az apád,aki raktáros van targoncája és ha sikerülne a munkaügyiből targonca vizsga neked be is tudna helyezni,ráadásul egy müszakos(nappali) ami nem köti meg az esti sulit? ugorjunk...
Továbbá mennyi az esélye mgé annak,hogy pont több száz emberből marad 10-20 ember,és felvesznek targoncára ami decemberbe vége?Mennyi az esélye hogy a suliból pont te veled kezd barátkozni egy ember,akinek van két kislánya,és daru vizsgája,targonca vizsgája is (utolag kiderülve)és hozzátok lakik kb 5 perce és elszokott hozni autóval is,és igy ha kimaradna valami még tanulni is lehet együtt,a szorongás elmulásának fejlődéséről nem is beszélve...
Temérdek sort folytathatnék,ahol azt mondanám semmi se véletlen és ezt az utat végig kell járnom,akármilyen keserű lesz ez a pár év.és akkor ehhez tegyünk megint megálmodott dolgokat,hangokat,kopogásokat...de a legújabb,ahol már anyu is lesett egyet:
Egy targonca indult,második tesztre ne mtudtam bemenni mert lebetegedtem.(Megfáztam az esőben,versirás közepette volt)Sebaj indul még egy,ahová be tudnak tenni.ott sikerült a tesztirás,de telefonom szarakodott igy nem tudtak elérni,hogy ujra munkaügyibe kikéne tölteni valamit...Most,ezen a héten anyut elküldték hogy kevés a munka,neki a legtöbb a szabija...igy itthon volt csüt-pénteken..(hozáteszem ilyen nem volt az elmúlt 10 évbe vele) Csütörtökön jön a postás valami eldobott kérelemmel,hogy mivel nem jeleztem és nem jelentem meg igy a targonca nem sikerülhet,mert ujra kikellett volna valamit töltenem..Anyu itthon,igy feltudta őket hivni pénteken,ahol ugyanis pont a szombat az most munkaledolgozás,különben nem lenne nyitva és kitölthetem szombaton igy nem uszik semmi? Anyu nekem szólt hogy ez több okból érdekes..
1: Pont mikor elküldik,ami már tiz éve nem volt ilyen, és pont itthon van jön a postás nem ment sehova?
2: Pontosan vannak szombaton meg ugy jött k iszabi mikor ledolgozás van?
3: pont akkor kezdödik a délutáni elmélet mikor öszi szünet van,igy suliból max egy hetet maradok ki délután,mert utána délelőtt gyakorlat...
Annak idején Kitsu jósolta dorináéknál hogy küldetésem van,isten szeme rajtam van,meg valami uj utakat látott,utazást..nem tudom kinéz,ne mtudom ki mit akar,de ez már nekem nem is ijesztő..régebben féltem,de valahogy már barátkozok ezekkel a dolgokkal..És bizonyos érzéseket se tudok hova rakni...az egyik az hogy meg kell látogatnom Igalban Fred sírját..egy erős késztetés,jelek,de akkor szeretnék vele beszélgetni is,hátha hall..ugy kb 11re beérek könnyen megtalálom temetőt,aztán délután 3 órásival jövök is haza..ha valamrie rájönnék ugyis blogban irnám,mert most ez az én kis naplóm..A másik érdekes érzés,hogy ugy 5-6nappal ezelőtt felerősödtek bennem a Flóri iránti érzéseim..Nem az hogy erősebb szeretet,vagy szerlem,mer tszeretem,nem is az..Csak amolyan mellkas szoritó,fuldokló érzés,mintha látnám őt,de mégsem..utoljára akkor volt ez,mikor éreztem hajnalban hogy volt egy kis szellemgondja sajnos,mert rossz helyen mászkált..ez is olyan..mintha érezném a jelenlétét vagy lenne valami,de akárhogy gondolkodok nem tudok rájönni mi ez az érzés...
Szóval ezek érdekes dolgok,javát nem is tudom hova tenni...Annyit tudok hogy 3 év,targincát kivégzem,apunál dolgozok,emelt szinten akarok németet letenni,félrerakok pénzt,mellette tanulok,(szabi ugyis segit),pár év mulva pedig ugyis lesz annyi pénzem,hogy kimegyek.Ez nem arró lszól,hogy gyere vissza akkoris ha nem érzel már irántam semmit dolog..csak egyszerűen valahogy az álmaim ne mtudom-(inkább nem akarom) feladni,és akarva-akaratlanul elgondolkodok ezeken,érzem a támogatást és belül hogy ez a helyes út..ÉN megbékéltem sok dologgal,aztán kiderül akkor hogy lesz,de makacs vagyok,még akkoris ha engem körbe röhögnek én tudom ki vagyok,tudom mi,és azt is tudom hogy a beteges yuki az mási kvolt..megerösödte mso ksegitséggel,és a segitségek még mindig mennek tucatnyi megmagyarázhatatlan jellel..teszem az utat,leszek a magam ura,meg amugyis szeretnék majd mindenkitől távol lenni pár év mulva(főleg ez a család...khh),és majd legfeljebb a magam ura leszek kinn,az se baj ha nem lesz senkim,egyszerűen..nehéz megmagyarázni...mert ne merőszakos vagyok/leszek.. hiszen ha boldog lesz,és egyszer se fog más miatt sirni,annak én is örülök nyilvánvalónem zaklatok én senkit-^^-..mégis valmi belső dolog ki akar oda húzni,és érzem,jeleznek és nem is bánom,csak na...nem tudom megmagyarázni egyszerűen :) Előbb utobb ugyis rájövök mindenre.
aztánhogy merre tovább ugyis kiderül =)
Addig bye-bye :3 Yuki~
2012.okt27
Viszont ezt a bejegyzést ezoterikusképp akarom megkőzeliteni.Azóta is..Fogalmam sincs,valahogy a dolgok maradtak.Miután beütött a krakk,több héten át semmi..Gondoltam akkor ez volt a velejárója a karmának és fejre is állhatok minden kislisszolt az ablakon a boldogsággal együtt..Aztán valami úgy szeptember végétől-október elejétől megváltozott.Hangok,csoszogások,olyan magamnak való beszélgetések és ha több hétig nem álmodtam Vele,akkor pedig jelzett,ami nem is fáj,mert jó ez igy és igy szeretném,amit elterveltem..de előtte pár kérdés:
Mennyi az esélye,hogy ha valakivel két hétig nem álmodsz és szólsz ugymond egy szellemhez hogy ha van valami vagy tehetek valamit jelezzen? És akkor jön egy álom nem is akárhogyan..
Mennyi az esélye,hogy nekikezdesz mondjuk egy sulinak legyen papirod,dolgozz majd mellette és uyg kimenj,de csak egy nyelvet tanitanak estin,választási lehetőséged nincs,és az a német? Még mindig érdekes...
Mennyi az esélye,hogy pont az olyan ember az apád,aki raktáros van targoncája és ha sikerülne a munkaügyiből targonca vizsga neked be is tudna helyezni,ráadásul egy müszakos(nappali) ami nem köti meg az esti sulit? ugorjunk...
Továbbá mennyi az esélye mgé annak,hogy pont több száz emberből marad 10-20 ember,és felvesznek targoncára ami decemberbe vége?Mennyi az esélye hogy a suliból pont te veled kezd barátkozni egy ember,akinek van két kislánya,és daru vizsgája,targonca vizsgája is (utolag kiderülve)és hozzátok lakik kb 5 perce és elszokott hozni autóval is,és igy ha kimaradna valami még tanulni is lehet együtt,a szorongás elmulásának fejlődéséről nem is beszélve...
Temérdek sort folytathatnék,ahol azt mondanám semmi se véletlen és ezt az utat végig kell járnom,akármilyen keserű lesz ez a pár év.és akkor ehhez tegyünk megint megálmodott dolgokat,hangokat,kopogásokat...de a legújabb,ahol már anyu is lesett egyet:
Egy targonca indult,második tesztre ne mtudtam bemenni mert lebetegedtem.(Megfáztam az esőben,versirás közepette volt)Sebaj indul még egy,ahová be tudnak tenni.ott sikerült a tesztirás,de telefonom szarakodott igy nem tudtak elérni,hogy ujra munkaügyibe kikéne tölteni valamit...Most,ezen a héten anyut elküldték hogy kevés a munka,neki a legtöbb a szabija...igy itthon volt csüt-pénteken..(hozáteszem ilyen nem volt az elmúlt 10 évbe vele) Csütörtökön jön a postás valami eldobott kérelemmel,hogy mivel nem jeleztem és nem jelentem meg igy a targonca nem sikerülhet,mert ujra kikellett volna valamit töltenem..Anyu itthon,igy feltudta őket hivni pénteken,ahol ugyanis pont a szombat az most munkaledolgozás,különben nem lenne nyitva és kitölthetem szombaton igy nem uszik semmi? Anyu nekem szólt hogy ez több okból érdekes..
1: Pont mikor elküldik,ami már tiz éve nem volt ilyen, és pont itthon van jön a postás nem ment sehova?
2: Pontosan vannak szombaton meg ugy jött k iszabi mikor ledolgozás van?
3: pont akkor kezdödik a délutáni elmélet mikor öszi szünet van,igy suliból max egy hetet maradok ki délután,mert utána délelőtt gyakorlat...
Annak idején Kitsu jósolta dorináéknál hogy küldetésem van,isten szeme rajtam van,meg valami uj utakat látott,utazást..nem tudom kinéz,ne mtudom ki mit akar,de ez már nekem nem is ijesztő..régebben féltem,de valahogy már barátkozok ezekkel a dolgokkal..És bizonyos érzéseket se tudok hova rakni...az egyik az hogy meg kell látogatnom Igalban Fred sírját..egy erős késztetés,jelek,de akkor szeretnék vele beszélgetni is,hátha hall..ugy kb 11re beérek könnyen megtalálom temetőt,aztán délután 3 órásival jövök is haza..ha valamrie rájönnék ugyis blogban irnám,mert most ez az én kis naplóm..A másik érdekes érzés,hogy ugy 5-6nappal ezelőtt felerősödtek bennem a Flóri iránti érzéseim..Nem az hogy erősebb szeretet,vagy szerlem,mer tszeretem,nem is az..Csak amolyan mellkas szoritó,fuldokló érzés,mintha látnám őt,de mégsem..utoljára akkor volt ez,mikor éreztem hajnalban hogy volt egy kis szellemgondja sajnos,mert rossz helyen mászkált..ez is olyan..mintha érezném a jelenlétét vagy lenne valami,de akárhogy gondolkodok nem tudok rájönni mi ez az érzés...
Szóval ezek érdekes dolgok,javát nem is tudom hova tenni...Annyit tudok hogy 3 év,targincát kivégzem,apunál dolgozok,emelt szinten akarok németet letenni,félrerakok pénzt,mellette tanulok,(szabi ugyis segit),pár év mulva pedig ugyis lesz annyi pénzem,hogy kimegyek.Ez nem arró lszól,hogy gyere vissza akkoris ha nem érzel már irántam semmit dolog..csak egyszerűen valahogy az álmaim ne mtudom-(inkább nem akarom) feladni,és akarva-akaratlanul elgondolkodok ezeken,érzem a támogatást és belül hogy ez a helyes út..ÉN megbékéltem sok dologgal,aztán kiderül akkor hogy lesz,de makacs vagyok,még akkoris ha engem körbe röhögnek én tudom ki vagyok,tudom mi,és azt is tudom hogy a beteges yuki az mási kvolt..megerösödte mso ksegitséggel,és a segitségek még mindig mennek tucatnyi megmagyarázhatatlan jellel..teszem az utat,leszek a magam ura,meg amugyis szeretnék majd mindenkitől távol lenni pár év mulva(főleg ez a család...khh),és majd legfeljebb a magam ura leszek kinn,az se baj ha nem lesz senkim,egyszerűen..nehéz megmagyarázni...mert ne merőszakos vagyok/leszek.. hiszen ha boldog lesz,és egyszer se fog más miatt sirni,annak én is örülök nyilvánvalónem zaklatok én senkit-^^-..mégis valmi belső dolog ki akar oda húzni,és érzem,jeleznek és nem is bánom,csak na...nem tudom megmagyarázni egyszerűen :) Előbb utobb ugyis rájövök mindenre.
aztánhogy merre tovább ugyis kiderül =)
Addig bye-bye :3 Yuki~
2012.okt27
2012. október 24., szerda
INFJ-avagy ki is vagyok..
Mosthogy végeztem a 4 részes érzelemmel-gondolatokkal teli kisregényemmel,am iremélem kevés réteghez jut el,akkor evezzünk egy mélyreható személyiségteszthez.Ez elég hamar meglesz bejegyzés,hiszen java csak copy-paste,viszont kiegészítem saját gondolatokkal mindközbe van erről személyiségtipusról képek,ugymodn alátámasztva milyen is vagyok :) (Teszt bejegyzés végén)
Elsőképpen igy müködünk.Világra bontva mindössze 1% az ilyen tipús,ebből 1,5% nő,és csak 0,5% a férfi.Befelé fordulunk,és mást mutatunk a külvilágnak is.de az első képen látható is,hogyan vagyunk felépítve..mielőtt bemásolnám az egész személyjellemzésemet,amit kidobott,hozzá kell tenni hogy sok minden igaz.Másképp gondolkodok,cselekszek,érzek mint az átlag..Mivel túl mély érzésű vagyok,fogékonyabb vagyok a nem e világra,érzek jelzéseket,megálmodok dolgokat megérze kdolgokat amit nem tudom honnét de érzem hogy kell..de igazából beszéljen a jellemzésem :) igazából az egészet nem linkelem be,csakcsak megragadom a lényeget..
Jellemzés:
Az INFJ elsődlegesen befelé fókuszálva éli az életét, ahova az információt megérzések, ráérzések formájában fogadja be. Másodlagosan kifelé fordul a külvilág felé, ahol aszerint áll hozzá dolgokhoz, hogy mit érez velük kapcsolatban, vagy hogy hogyan illenek bele a személyes értékrendjébe.
Az INFJ-k gyengéd, törődő, összetett és nagyon intuitív egyének. Művésziek és kreatívak, a rejtett jelentések és lehetőségek világában élnek. A népességnek mindössze 1%-át teszi ki az INFJ személyiség típus, ami azt jelenti, hogy ez a legritkább típus az összes közül.
Az INFJ-k különleges helyet foglalnak el azok szívében, akikhez közel állnak, akik képesek meglátni a sajátos képességeiket és mélységes törődésüket. Az INFJ-k tekintettel vannak mások érzéseire, és kedvesek próbálnak lenni nehogy megbántsanak valakit. Nagyon érzékenyek a konfliktusra, és nem is viselik túl jól. Hajlamosak lehetnek a konfliktusokat fizikailag magukba zárni, internalizálni, ezáltal egészségügyi problémákat tapasztalni, amikor sok stressz éri őket.
Az INFJ született nevelő; türelmes, odaadó és védelmező. Szerető szülők válnak belőlük, és általában erős kötelék fűzi őket az utódaikhoz.
Az INFJ személynek olyan fajta adottságai vannak, amik más típusoknak nincsenek. Az élet nem feltétlenül könnyű az INFJ számára, de nagyon mély érzésekre és személyes eredmények elérésére képesek.
és akkor még párkapcsolatról pár szó.... Szerelem:
Sajnos be kell valljam,amit linkeltem atól cettig ilyen. Ugyanakkor ha valakinek volt türelme elolvasni,picit mélyebbre láthatott milyen is az az ember,aki csak igy ontja az érzéseit és a gondolatait..:) Vagy ki vagyok,mi..aki kedvet kapott a teszthez: http://mbti.tarhely.biz/tesztek/teszt_94 Csak őszintén :)
Yuki
Elsőképpen igy müködünk.Világra bontva mindössze 1% az ilyen tipús,ebből 1,5% nő,és csak 0,5% a férfi.Befelé fordulunk,és mást mutatunk a külvilágnak is.de az első képen látható is,hogyan vagyunk felépítve..mielőtt bemásolnám az egész személyjellemzésemet,amit kidobott,hozzá kell tenni hogy sok minden igaz.Másképp gondolkodok,cselekszek,érzek mint az átlag..Mivel túl mély érzésű vagyok,fogékonyabb vagyok a nem e világra,érzek jelzéseket,megálmodok dolgokat megérze kdolgokat amit nem tudom honnét de érzem hogy kell..de igazából beszéljen a jellemzésem :) igazából az egészet nem linkelem be,csakcsak megragadom a lényeget..Jellemzés:
Az INFJ elsődlegesen befelé fókuszálva éli az életét, ahova az információt megérzések, ráérzések formájában fogadja be. Másodlagosan kifelé fordul a külvilág felé, ahol aszerint áll hozzá dolgokhoz, hogy mit érez velük kapcsolatban, vagy hogy hogyan illenek bele a személyes értékrendjébe.
Az INFJ-k gyengéd, törődő, összetett és nagyon intuitív egyének. Művésziek és kreatívak, a rejtett jelentések és lehetőségek világában élnek. A népességnek mindössze 1%-át teszi ki az INFJ személyiség típus, ami azt jelenti, hogy ez a legritkább típus az összes közül.
Ugyanakkor az INFJ-k egymagukban intuitív alapokon működnek, ami teljesen spontán. Ösztönösen tudnak dolgokat, anélkül, hogy meg tudnák mondani honnan, és úgy, hogy közben nem rendelkeznek részletes tudással a témáról. Általában igazuk van, és ezt tudják is.
Az INFJ-k zavarbaejtően pontos meglátásokkal rendelkeznek embereket és szituációkat illetően. Megérzéseik vannak dolgokról és ösztönösen megértik őket. Szélsőséges példaként, néhány INFJ pszichikus természetű élményekről számol be, mint például erős megérzésük van, hogy egy szerettük bajban van, majd később derül ki számukra, hogy az illetőt autóbaleset érte. Következésképpen a legtöbb INFJ féltve őrzi a belső énjét, és csak azt osztja meg, amit meg akar, akkor amikor ő akarja. Mély, összetett egyének, akik elég maguknak valók és jellemzően nehezen kiismerhetőek. Az INFJ-k nem fedik fel magukat teljesen, és olykor titokzatoskodóak.
Az INFJ-k különleges helyet foglalnak el azok szívében, akikhez közel állnak, akik képesek meglátni a sajátos képességeiket és mélységes törődésüket. Az INFJ-k tekintettel vannak mások érzéseire, és kedvesek próbálnak lenni nehogy megbántsanak valakit. Nagyon érzékenyek a konfliktusra, és nem is viselik túl jól. Hajlamosak lehetnek a konfliktusokat fizikailag magukba zárni, internalizálni, ezáltal egészségügyi problémákat tapasztalni, amikor sok stressz éri őket.
Ugyanakkor az INFJ maximalista, aki kételkedik benne, hogy kihozza magából a maximumot. Az INFJ-k ritkán vannak teljesen kibékülve önmagukkal – mindig akad valami, amit tehetnének, hogy fejlesszék magukat vagy jobbá tegyék a világot maguk körül. Hisznek a folyamatos növekedésben, és ritkán szánnak időt a saját teljesítményeikben való gyönyörködésre. Erős értékrendjük van, és annak megfelelően kell élniük az életüket, hogy mit éreznek jónak, helyesnek. Ami a személyiségük Érző oldalát illeti, az INFJ-k bizonyos értelemben véve gyengédek és könnyedek. Viszont nagyon magasak az elvárásaik önmagukkal és gyakran a családtagjaikkal szemben. Nem hívei a kompromisszumoknak, ha a nézeteikről van szó.
Az INFJ született nevelő; türelmes, odaadó és védelmező. Szerető szülők válnak belőlük, és általában erős kötelék fűzi őket az utódaikhoz.
A munkát illetően az INFJ általában olyan területeken bukkan fel, ahol kreatív és valamelyest független lehet. Van érzékük a művészetekhez, és sokuk jeleskedik a tudományok terén, ahol az intuíciójukat ki tudják használni. Az INFJ-k szolgáltatás orientált munkakörökben is megtalálhatóak. Nem boldogulnak túl jól az apró részletekkel vagy a nagyon részletes feladatokkal. Az INFJ vagy kerüli az ilyesmit, vagy ha nincs választása, akkor átesik a ló túloldalára, és úgy elmerül a részletekben, hogy már nem látja az átfogó képet. Egy INFJ, aki rálépett az aprólékos részletek útjára, igencsak bírálóvá válhat azokkal szemben, akik nem tették ugyanezt.
Az INFJ személynek olyan fajta adottságai vannak, amik más típusoknak nincsenek. Az élet nem feltétlenül könnyű az INFJ számára, de nagyon mély érzésekre és személyes eredmények elérésére képesek.
A csöndes külső mögött az INFJ-nek határozott meggyőződései vannak az élet fontosabb dolgairól. Az aktivisták -- az INFJ-k gyakran vonzódnak ehhez a szerephez – a célért küzdenek, nem a dicsőségért, vagy a politikai hatalomért..
„Valami bűzlik Dániában.” Kételkednek mások indítékaiban, ezért az INFJ-ket nem könnyű átverni. Ők azok, akiket aligha lehet rászedni. Igaz, a legtöbb emberrel nyájasak és barátságosak, ennek ellenére az INFJ-k nagyon válogatósak a barátaikat illetően. Ezek a barátságok szoros kapcsolatok, amik túlmutatnak a puszta szavakon.
Az INFJ-k tehetségesek a folyékony nyelvezet és könnyű kommunikáció terén. Emellett, a nonverbális érzékenységük lehetővé teszi, hogy az INFJ-k mélyrehatóan ismerjék a környezetüket és a környezetük is ismerje őket.
Az írás, tanácsadás, közszolgálat, de akár még a politika is olyan terület, ahol az INFJ-k örömöt lelnek.
Aztán pár hiresség,aki ilyen tipusú volt: Gandhi,Martin Luther King,Arisztophanész,Goethe,stb stb.. :)
és akkor még párkapcsolatról pár szó.... Szerelem:
Erősségei egy kapcsolatban:
- Természeténél fogva kedves melegszívű
- A "végső" kapcsolatot keresi
- Érzékeny mások érzéseire
- Általában jól kommunikál, főleg írásban
- Nagyon komolyan veszi az elköteleződést, életre szóló kapcsolatot keres
- Nagyon sokat vár el magától és a többiektől is
- Jó hallgató
Gyengeségei egy kapcsolatban:
- Nem jól kezeli a pénzt és a minden napi aprócseprő dolgokat
- Nagyon rosszul viseli a konfliktust és kritikát
- Amíg benne van egy kapcsolatban nehezen lép ki, még akkor is, ha tudja hogy már nem működik
Mint szerelmi partner:
Az INFJ melegszívű, megfontolt partner, aki mély szerelmet képes érezni. Élvezi, ha kimutathatja ezt a szerelmet és megerősítést vár partnerétől is. Perfekcionista, törekszik arra, hogy a tökéletes kapcsolatot kialakítsa. Ez frusztráló lehet a partner számára, de az is lehet, hogy nagyon értékeli a partner, mivel ez egyértelmű elköteleződésről és mélyérzésekről tanúskodik, ami általában hiányzik a többi típusból.
Szexualitása:
Az INFJ intimitása majdnem hogy egy spirituális élmény. Megragadja az alkalmat szex közben, hogy a szívük és lelkük egyaránt összefonódjon partnerükkel. Mivel foglalkoztatja, hogy mások kedvében járjon, ez jellemzi a szexben is: először a partner legyen boldog.
Az INFJ melegszívű, megfontolt partner, aki mély szerelmet képes érezni. Élvezi, ha kimutathatja ezt a szerelmet és megerősítést vár partnerétől is. Perfekcionista, törekszik arra, hogy a tökéletes kapcsolatot kialakítsa. Ez frusztráló lehet a partner számára, de az is lehet, hogy nagyon értékeli a partner, mivel ez egyértelmű elköteleződésről és mélyérzésekről tanúskodik, ami általában hiányzik a többi típusból.
Szexualitása:
Az INFJ intimitása majdnem hogy egy spirituális élmény. Megragadja az alkalmat szex közben, hogy a szívük és lelkük egyaránt összefonódjon partnerükkel. Mivel foglalkoztatja, hogy mások kedvében járjon, ez jellemzi a szexben is: először a partner legyen boldog.
Párkapcsolatban az egyes típusok hogy illenek hozzá:
- A legjobb párosítás: ENTP, ENFP, INFJ, INFP, ENFJ
- Még működhető párkapcsolat: ISFJ, ESFP, ISFP, ENTJ, INTJ, INTP, ISTJ
- Kerülendő típusok egy párkapcsolatban: ESTJ, ESFJ, ESTP, ISTP
Sajnos be kell valljam,amit linkeltem atól cettig ilyen. Ugyanakkor ha valakinek volt türelme elolvasni,picit mélyebbre láthatott milyen is az az ember,aki csak igy ontja az érzéseit és a gondolatait..:) Vagy ki vagyok,mi..aki kedvet kapott a teszthez: http://mbti.tarhely.biz/tesztek/teszt_94 Csak őszintén :)
Yuki
Egy szomorú nyár.. 4.rész /Vöröslő nyár/
Köszöntünk téged a klubban!
A szabad elmék között vagy
Talán a cél felé útban
Az is fontos, hogy nyomot hagyj
És jobbra fordítsd amit tudsz
Erőszak nélküli harccal
Ha még több a fényünk te sem buksz
A sárba arccal
Most ez a mi harcunk
A mi forradalmunk
Meg kell, hogy mentsük a jövőt
Mert csak is mi formáljuk
Ha sosem hagyjuk
Hogy eltaposson egy erő
Megkopott szép mesék könyve
A történelem nekik ennyi
Hiába hullt vére, könnye
Oly sokaknak, hogyha veszni
Hagyjuk amit nekünk adtak
Lehet, hogy fényből fakadtunk
De könnyen sötétben ragadhat
Aki nem érti meg a harcunk (Depresszió-A Mi forradalmunk)
És ezzel a jelzéssel íveltünk át,az utolsó egyben leghosszabb terjedelmű részhez.(Hogy ne tünjön olyan hosszúnak ezért a betűméretet picit lejjebb is viszem)Ugyebár piszkosul sokat fogytam,és éreztem nem lesz semmi.Olyan tehetetlenség járta át a lelkem,mint semmi,viszont elkövettem azt a hibát hogy elhagytam magam,átadtam magam a gyógyszer által generált érzéseknek,és kevésbé figyeltem arra amim van,ahelyett amim nincs.Kár szépiteni,egyre nagyobb depizések során azt érezte a nyuszifül,hogy ne mtudja mit érez nem tudja mit akar..aztán ez pár nap múlva átcsapott olyan érzésekbe,mint már nem érez semmit,nem ugy hiányoztam,valami eltörött,nem érez szerelmet.És mint egy mókuskerék egyre hidegebb érzésekbe csapott át,és észrevehetően az a szakadék csak tágult,tágult és csak tágult. ne mtudtam tenni semmit,egyáltalán mit tudtam volna?így,ennyi kmről..Szóval ez a németes dolog megpecsételte a szerelmünket.Nem tudom minden szerelem igy végződik-e,fogalmam sincs hogy minden szerelem kihül-e évek múlva és egyáltalán mit lehetne tenni hogy azt a szintet mindig is meg lehessen tartani,ugyanugy szeretni,imádni és kitartani..Ha akárki akármit tudna vagy mi a hiba,miben kell változnia egy vagy mindkét embernek,ne legyen rest nyugodtan komizhat :)
Szóval szakadék csak alattunk tátongott,én aznap reménykedtem hogy csak valami elmerobbanás,hogy csak azért volt mert rosszul voltam,vagy olyan mint a legutobbi veszekedés,amikor idegesebb volta mettől a francos gyógyszertől és azt irtam nemszeretem,holott...Gyááh..Második nap xanax nem is igen voltam ébren,dél körül megébredtem mert előbb hazajött suliból uccsó tanitási nap,de nem gien voltam már ébren,csak imádkoztam mi legyen,vagy hogy ha fred van ennek miért kellett lennie,miért jött ugy le támogatott,mi a francért lett ez jó,ha én azt hittem naiv fejemmel hogy még igy is müködhet.Arra a mozzanatra emlékszem még hogy előhallba nekidöltem a falnak majd szépen folyamatosan kezdtem leülni miközbe könnyesre sírtam a szemem,aztán..csak Fredhez üvöltöztem,mint egy elmeroggyant és sirtam,csak a fal támasztotta a fejemet..
Így ebben az állapotban,én ugyebár összevesztem Vikivel..(amiről kiderült,nem is ő kavarta a szart,ahogy leadták drótót hanem nagynénémék,mert igy kényelmesebb volt,hogy ne mvagyunk sülve-főve együtt)Szóval igy gondolkodtam arról se semmim,se senkim..ha már ő se,akkor én ott öngyilkos leszek kinn egy helyen..Nem viccelek,akkor halálosan igy gondoltam,de akkor legalább utoljára lássam,azt az embert,aki annyira kötödve van hozzám,és egy nagyon mély testvéri szeretet alap a miénk,hiába vagyunk unokatestvérek,vagy különbözö személyiségűek.Persze hogy nem kergetett el,ő ne mtud 19 évet csak ugy eldobni,sőt vigasztalt bár én még a kapu előtt 20 percig sirtam és csak ugy mentem fel mamáékhoz..én ott elaludtam rajta xanaxtól,és sajnos utólag megtudtam flóritól hogy irt neki facebookon,mert tulságosan aggódott abban az állapotban ahogy látott..pedig normálisan leirtam,flóri pedig azt hiszi(talán most is)hogy magamat védem,őt pedig beállitom minden rossznak..KÖNYÖRGÖM NEM. hisz saját magamat okoltam kezdetektől,és mindig is elmodntam,hogy megérthető,bármennyire fájjon is ez az egész.utálom a gyengeségem,a gyógyszerem,hogy 8 hónapig ne mvolt pofám odamenni hozzá,hogy későn értem meg lelkileg,hogy nem érezhettem az igazi szerelmet,és hogy nem figyeltem arra amim van,és csak még jobban összetörtem azt a színes szivárványt,amit majdnem elértem.
depis időszak követett,magam alatt voltam..az egyik legszomorúbb,legfájdalmasabb nyaram volt.amilyen szépen indult a 2011es,annál jobban tragikomikumban volt illő a mostani.Persze ideig beszélgettem vele,de aztán nem bírtam..egyrészt megváltozott a kettönk kapcsolata,nem is értettem másrészt nem a gép előtt mozgott ami jó,mert az is az é nhibám volt,hogy gépfüggö volt miattam,aztán mások felé nyitott én ott valahol elvesztem a homályban..azzal a bizonyos családbaráttal is kijön,sok mindent csináltak/nak együtt,aztán jóslatokból is kiindulhatnék,de nyáá..végülis ha valakivel jól érzi magát,annak örülök,mert szeretném hogy boldog legyen,de azt se szeretném,hogy el legyek felejtve,vagy hogy más jobb,más többet tud adni,mert én nem tudtam teljesen az lenni,aki..nem tudom minek,aztán letiltott egyik fészéről,másikról letiltott,pedig nem hiszem hogy olyan nagy utálatban váltunk volna el..az más hogy nekem fájt és már éjjel nappal sirtam..az egyetlen remény az volt,hogy megebszéljük augba ha jönne apujához,de még arra se lett pénz,ottmaradt..az az utolsó esély is kimaradt sajnos,aztán jött ugye törlős-tiltós szezon fogalmam sincs mit érez,mi vezérelte,és egyáltalán mit gondol rólam..semmit az égadta világon,viszont mivel tudom a német dolog volt ez,és én tudtam volna többet is tenni,az álmaim nem adom fel..saját erőmböl kell megmutatni ki vagyok,bár az egész már már valami rossz szappanoperába illő..
Aztán amit megkéne említeni még..augusztus..Ugye Yumi látta hogy vagyok,miképp vagyok mindenképp megbeszéltünk egy kis ottalvós buliféleséget,mert dorcsi szülei nem voltak otthon,meg is engedték,volt pár ágyuk és probáljak egy kicsit kikapcsolódni..Régi fejem félt volna,szorongott..na jó a mostani is,de csak minimálisat:) De előtte szóltam Yuminak,hogy 20 percig néztem flórit is mrie annyit kinyögtem hogy búú..xD Szóval utaztam pestre,onnét feltaláltam magam mire megtaláltam az 1es villamost,onnét pedig leszálltam sportarénánál,ott még megtaláltam a sok busz között azt ami salgora megy fel..Szóval élni tudni kell,arról nem is beszélve hogy vándoroltam jobbra balra:3 leszálltam,és egy nagy papucs csoszogást hallottam ami 90km/h-s széllökéssel csapodik nekem és csak úgy megöleel..Yumi volt.:) akkora erővel jött nekem hogy kishiján majdnem elterülök táskástól vele együtt a földön,hanem kaptam volna el és nem lett volna egyensúlyomXD tomival volt,aztán felmentünk dorináékhoz,ahol már előszeretettel sütött sok féle sütit,Yumival pedig elkezdték a hamburgereket is:) Dorina is nagyon ügyes,és jól tud főzni meg kell hagyni.este 6 körül összeállt a társaság,aki a következőkből állt: Én,Yumi,Dorina,Tomi(Dorina barátja),Zsuzsi,Piroska(másik jóslós leányXD),Tina.néztünk youtubeot a 3d-s tv-n,közben én csak szomorkodtam,depiztem,sokszor rajtam volt sirhatnék de ezt látva szerintem yumi és dorcsi meg-megölelt vagy kapta megy kis puszit..nagyon nagyon tündérek voltak^^ Yumi meg még sokszor ölelgetett is,bár az nem tetszett neki hogy néha néha ránéztem facere..decsak anyu miatt,mert nem ugy tudta ott alszok,aztán elmagyaráztam neki,bár yumi kis pukkancs volt vasárnap,láttam nem igen tetszett neki de azrét elmagyaráztam..Szombat este jó volt,yumi a vodkától,tina meg sok bortól csiccsent be picit(én is borhoz tartoztam) egyensúlyom nem volt,de mind a két hölgyemény nekem támaszkodott az ágyban XD. aztán még előtte kitsu jósolt,és megint nála is kijött az isten szeme,meghogy küldetésem van,meg valami uj utak meg valami utazás..elöször salgora hittem,hogy az az utazás de hát ugye az nem egészen igaz..mivel lettek dolgok közben,és merem remélni hogy semmi se visszafordithatatlan,de ez persze nem azt fogja jelenteni hogy florinak vérét szivom hiszen nem is irok neki,csak a jövö láthatatlan,én pedig ne makarok semmti feladni,pláne aminek ennyi jelentősége volt/lesz,és tudom ennyi soha többet nem lesz,merem remélni semmi sem volt véletlen..szeretném..aztán ugye hazajöttem,yumi meg dorina kikisért megöleltem őket,de uyge depim miatt meg sok majdnem siros hajlamom miatt nem tudtam annyira hülyéskedni,néha néha persze összejött..de inkábbeste is azok lelkizős beszélgetések voltak kinn az erkélyen is...igy dorinával me gyumival..meg elég jol elbeszélgettem tinával is kinn,csak végére ő nagyo ndurván berugott...hiába csak 14 éves..xD =)
Összegezve ez volt az én vöröslő nyaram.Azóta Flórival nem beszélek,piszkosul hiányzik,nem tudom mi jár fejében,mit érez,vagy hogy van..akkor mikor vonaton ületem irtam ki olyat hogy tul vagyok igy kellett lennie,nem hiányzik meg kit érdekel lehet az tette be náal kiskaput..nem gondolkodtam,és csak magamat okoltam amiért yumiék depis fejemet látták azért voltam ugy meg irtam azt amit,hogy jobb úgy..de én nem adok fel semmit,nem tudom mit hoz az élet,van életcélom,és remélem nincs semmi véletlenül ebben az életben.Szeretném remélni.
Yuki
A szabad elmék között vagy
Talán a cél felé útban
Az is fontos, hogy nyomot hagyj
És jobbra fordítsd amit tudsz
Erőszak nélküli harccal
Ha még több a fényünk te sem buksz
A sárba arccal
Most ez a mi harcunk
A mi forradalmunk
Meg kell, hogy mentsük a jövőt
Mert csak is mi formáljuk
Ha sosem hagyjuk
Hogy eltaposson egy erő
Megkopott szép mesék könyve
A történelem nekik ennyi
Hiába hullt vére, könnye
Oly sokaknak, hogyha veszni
Hagyjuk amit nekünk adtak
Lehet, hogy fényből fakadtunk
De könnyen sötétben ragadhat
Aki nem érti meg a harcunk (Depresszió-A Mi forradalmunk)
És ezzel a jelzéssel íveltünk át,az utolsó egyben leghosszabb terjedelmű részhez.(Hogy ne tünjön olyan hosszúnak ezért a betűméretet picit lejjebb is viszem)Ugyebár piszkosul sokat fogytam,és éreztem nem lesz semmi.Olyan tehetetlenség járta át a lelkem,mint semmi,viszont elkövettem azt a hibát hogy elhagytam magam,átadtam magam a gyógyszer által generált érzéseknek,és kevésbé figyeltem arra amim van,ahelyett amim nincs.Kár szépiteni,egyre nagyobb depizések során azt érezte a nyuszifül,hogy ne mtudja mit érez nem tudja mit akar..aztán ez pár nap múlva átcsapott olyan érzésekbe,mint már nem érez semmit,nem ugy hiányoztam,valami eltörött,nem érez szerelmet.És mint egy mókuskerék egyre hidegebb érzésekbe csapott át,és észrevehetően az a szakadék csak tágult,tágult és csak tágult. ne mtudtam tenni semmit,egyáltalán mit tudtam volna?így,ennyi kmről..Szóval ez a németes dolog megpecsételte a szerelmünket.Nem tudom minden szerelem igy végződik-e,fogalmam sincs hogy minden szerelem kihül-e évek múlva és egyáltalán mit lehetne tenni hogy azt a szintet mindig is meg lehessen tartani,ugyanugy szeretni,imádni és kitartani..Ha akárki akármit tudna vagy mi a hiba,miben kell változnia egy vagy mindkét embernek,ne legyen rest nyugodtan komizhat :)
Szóval szakadék csak alattunk tátongott,én aznap reménykedtem hogy csak valami elmerobbanás,hogy csak azért volt mert rosszul voltam,vagy olyan mint a legutobbi veszekedés,amikor idegesebb volta mettől a francos gyógyszertől és azt irtam nemszeretem,holott...Gyááh..Második nap xanax nem is igen voltam ébren,dél körül megébredtem mert előbb hazajött suliból uccsó tanitási nap,de nem gien voltam már ébren,csak imádkoztam mi legyen,vagy hogy ha fred van ennek miért kellett lennie,miért jött ugy le támogatott,mi a francért lett ez jó,ha én azt hittem naiv fejemmel hogy még igy is müködhet.Arra a mozzanatra emlékszem még hogy előhallba nekidöltem a falnak majd szépen folyamatosan kezdtem leülni miközbe könnyesre sírtam a szemem,aztán..csak Fredhez üvöltöztem,mint egy elmeroggyant és sirtam,csak a fal támasztotta a fejemet..
Így ebben az állapotban,én ugyebár összevesztem Vikivel..(amiről kiderült,nem is ő kavarta a szart,ahogy leadták drótót hanem nagynénémék,mert igy kényelmesebb volt,hogy ne mvagyunk sülve-főve együtt)Szóval igy gondolkodtam arról se semmim,se senkim..ha már ő se,akkor én ott öngyilkos leszek kinn egy helyen..Nem viccelek,akkor halálosan igy gondoltam,de akkor legalább utoljára lássam,azt az embert,aki annyira kötödve van hozzám,és egy nagyon mély testvéri szeretet alap a miénk,hiába vagyunk unokatestvérek,vagy különbözö személyiségűek.Persze hogy nem kergetett el,ő ne mtud 19 évet csak ugy eldobni,sőt vigasztalt bár én még a kapu előtt 20 percig sirtam és csak ugy mentem fel mamáékhoz..én ott elaludtam rajta xanaxtól,és sajnos utólag megtudtam flóritól hogy irt neki facebookon,mert tulságosan aggódott abban az állapotban ahogy látott..pedig normálisan leirtam,flóri pedig azt hiszi(talán most is)hogy magamat védem,őt pedig beállitom minden rossznak..KÖNYÖRGÖM NEM. hisz saját magamat okoltam kezdetektől,és mindig is elmodntam,hogy megérthető,bármennyire fájjon is ez az egész.utálom a gyengeségem,a gyógyszerem,hogy 8 hónapig ne mvolt pofám odamenni hozzá,hogy későn értem meg lelkileg,hogy nem érezhettem az igazi szerelmet,és hogy nem figyeltem arra amim van,és csak még jobban összetörtem azt a színes szivárványt,amit majdnem elértem.
depis időszak követett,magam alatt voltam..az egyik legszomorúbb,legfájdalmasabb nyaram volt.amilyen szépen indult a 2011es,annál jobban tragikomikumban volt illő a mostani.Persze ideig beszélgettem vele,de aztán nem bírtam..egyrészt megváltozott a kettönk kapcsolata,nem is értettem másrészt nem a gép előtt mozgott ami jó,mert az is az é nhibám volt,hogy gépfüggö volt miattam,aztán mások felé nyitott én ott valahol elvesztem a homályban..azzal a bizonyos családbaráttal is kijön,sok mindent csináltak/nak együtt,aztán jóslatokból is kiindulhatnék,de nyáá..végülis ha valakivel jól érzi magát,annak örülök,mert szeretném hogy boldog legyen,de azt se szeretném,hogy el legyek felejtve,vagy hogy más jobb,más többet tud adni,mert én nem tudtam teljesen az lenni,aki..nem tudom minek,aztán letiltott egyik fészéről,másikról letiltott,pedig nem hiszem hogy olyan nagy utálatban váltunk volna el..az más hogy nekem fájt és már éjjel nappal sirtam..az egyetlen remény az volt,hogy megebszéljük augba ha jönne apujához,de még arra se lett pénz,ottmaradt..az az utolsó esély is kimaradt sajnos,aztán jött ugye törlős-tiltós szezon fogalmam sincs mit érez,mi vezérelte,és egyáltalán mit gondol rólam..semmit az égadta világon,viszont mivel tudom a német dolog volt ez,és én tudtam volna többet is tenni,az álmaim nem adom fel..saját erőmböl kell megmutatni ki vagyok,bár az egész már már valami rossz szappanoperába illő..
Aztán amit megkéne említeni még..augusztus..Ugye Yumi látta hogy vagyok,miképp vagyok mindenképp megbeszéltünk egy kis ottalvós buliféleséget,mert dorcsi szülei nem voltak otthon,meg is engedték,volt pár ágyuk és probáljak egy kicsit kikapcsolódni..Régi fejem félt volna,szorongott..na jó a mostani is,de csak minimálisat:) De előtte szóltam Yuminak,hogy 20 percig néztem flórit is mrie annyit kinyögtem hogy búú..xD Szóval utaztam pestre,onnét feltaláltam magam mire megtaláltam az 1es villamost,onnét pedig leszálltam sportarénánál,ott még megtaláltam a sok busz között azt ami salgora megy fel..Szóval élni tudni kell,arról nem is beszélve hogy vándoroltam jobbra balra:3 leszálltam,és egy nagy papucs csoszogást hallottam ami 90km/h-s széllökéssel csapodik nekem és csak úgy megöleel..Yumi volt.:) akkora erővel jött nekem hogy kishiján majdnem elterülök táskástól vele együtt a földön,hanem kaptam volna el és nem lett volna egyensúlyomXD tomival volt,aztán felmentünk dorináékhoz,ahol már előszeretettel sütött sok féle sütit,Yumival pedig elkezdték a hamburgereket is:) Dorina is nagyon ügyes,és jól tud főzni meg kell hagyni.este 6 körül összeállt a társaság,aki a következőkből állt: Én,Yumi,Dorina,Tomi(Dorina barátja),Zsuzsi,Piroska(másik jóslós leányXD),Tina.néztünk youtubeot a 3d-s tv-n,közben én csak szomorkodtam,depiztem,sokszor rajtam volt sirhatnék de ezt látva szerintem yumi és dorcsi meg-megölelt vagy kapta megy kis puszit..nagyon nagyon tündérek voltak^^ Yumi meg még sokszor ölelgetett is,bár az nem tetszett neki hogy néha néha ránéztem facere..decsak anyu miatt,mert nem ugy tudta ott alszok,aztán elmagyaráztam neki,bár yumi kis pukkancs volt vasárnap,láttam nem igen tetszett neki de azrét elmagyaráztam..Szombat este jó volt,yumi a vodkától,tina meg sok bortól csiccsent be picit(én is borhoz tartoztam) egyensúlyom nem volt,de mind a két hölgyemény nekem támaszkodott az ágyban XD. aztán még előtte kitsu jósolt,és megint nála is kijött az isten szeme,meghogy küldetésem van,meg valami uj utak meg valami utazás..elöször salgora hittem,hogy az az utazás de hát ugye az nem egészen igaz..mivel lettek dolgok közben,és merem remélni hogy semmi se visszafordithatatlan,de ez persze nem azt fogja jelenteni hogy florinak vérét szivom hiszen nem is irok neki,csak a jövö láthatatlan,én pedig ne makarok semmti feladni,pláne aminek ennyi jelentősége volt/lesz,és tudom ennyi soha többet nem lesz,merem remélni semmi sem volt véletlen..szeretném..aztán ugye hazajöttem,yumi meg dorina kikisért megöleltem őket,de uyge depim miatt meg sok majdnem siros hajlamom miatt nem tudtam annyira hülyéskedni,néha néha persze összejött..de inkábbeste is azok lelkizős beszélgetések voltak kinn az erkélyen is...igy dorinával me gyumival..meg elég jol elbeszélgettem tinával is kinn,csak végére ő nagyo ndurván berugott...hiába csak 14 éves..xD =)
Összegezve ez volt az én vöröslő nyaram.Azóta Flórival nem beszélek,piszkosul hiányzik,nem tudom mi jár fejében,mit érez,vagy hogy van..akkor mikor vonaton ületem irtam ki olyat hogy tul vagyok igy kellett lennie,nem hiányzik meg kit érdekel lehet az tette be náal kiskaput..nem gondolkodtam,és csak magamat okoltam amiért yumiék depis fejemet látták azért voltam ugy meg irtam azt amit,hogy jobb úgy..de én nem adok fel semmit,nem tudom mit hoz az élet,van életcélom,és remélem nincs semmi véletlenül ebben az életben.Szeretném remélni.
Yuki
2012. október 23., kedd
Egy szomorú nyár../3.rész-Szállj el színes pillangó-/
(Ez sem kerül facen megosztásra,és a következő,utolsó rész sem fog,megértésetek köszönöm:))
Két lábbal a földön állva
Két szemmel az égre nézve
A jelre várva
Amit úgyse veszek majd észre
Fentről minden egyes ember
Pont egyforma pontnak tűnhet
Kérdés, hogy az élet Téged
Jutalmaz, vagy büntet
Néha a zaj kell
Néha a csend
Néha kívül állok
Néha meg bent
Néha építem a falat
Néha bontom
Nekem mindenhol jó
De hol vagyok igazán otthon?
A sivatag és a sár ugyanúgy
Homokszemekből tevődik össze
Hogy hova születsz Te
Abban a sors működik közre
De minden választás és döntés
Attól kezdve Terád hárul
És addig ismétlődik
Amíg a kör be nem zárul
Mindenképp ezzel a kis idézetekkel kell megnyitni a 3.részt,ugy gondolom.Az előzőekben ott tartottunk,hogy sikerült -ha picit is- de 3 napot azzal a személlyel tölteni aki nekem fontosabb volt bármilyen dolognál.Ugyanakkor nagyon megis kedveltek,és Fannit mai napig ugy tartom számon,mint a saját hugomat,és persze fogom is.Utolsó nap viszont én az ágyban Florinál odafordultam,és ~ciki,nem ciki~ ráborulva csak ömlöttek a könnyeim.Úgy gondolom,ha már saját gyengeségeinket kimutatjuk,nem félünk kinevet,mégis magunkat adjuk,az már szerelem.Én pedig nem bírtam..Talán belül tudtam ez az utolsó,többet nem látom,talán éreztem kis halvány szelét,hogy elfogom veszteni..sírtam és csak sírtam mint egy kisgyerek,akitől elveszik a kedvenc játékát,persze ez több volt annál..Vigasztalt,nem lesz semmi baj de hát ki lát a jövöbe? Ugyanakkor az lett megigérve,hogy én is mehetek utánuk,csak előbb minden házat el kell intézni,meg minden jó legyen..Az a baj,hogy minden egyszerűen és túl álomszerűnek lett lefestve.Útolag belegondolok,szerintem csak az kellett hogy Flóri kimenjen valami álomképpel amit beleültettek.De nem hibáztatok senkit,ebben a helyzetben meg ahányan voltak,ezt a lépést megkellett tenni,tény.Ugyanakkor ami álomszerű az már nem valós,megtanultam..Küzdelmek nélkül nincsenek álmok.Semmi se hull az ölünkbe,anélkül hogy nem harcolnánk és küzdenénk érte,ezt mindenki jegyezze meg.
Hazamentem az autóban végig fogta kezem mig elmentünk vasútállomásig..Nem mertem hozzábujni,megpuszilni,megcsókolni..Mivel ő kis félénk volt,énmeg valahogy nem akartam ráteremni..Pedig ugy megtettem volna,Istenem..Dehát rájötem én is félénk voltam,3 nap ide vagy oda,nem tudtam a maximumot kimutatni amennyire akartam,hogy mennyit jelentett..Persze sikerülgetett,de ez mé mindig töredékrésze volt az egésznek.
És így mentek el. Persze várható volt és tudtam is,mégis a tudat..az valahogyan belül megviselt.Sim kártyának se semmi értelme nem volt,mivel külföldön nem müködik,roamingnak is van ára..több hétig nem si tudtam mi folyik,hiszen nem volt net se bekötve se más,az smseit pedig nem küldte el nekem.elöször az volt hogy májusba kimehetek..vártam,önkormányzati lakásban laktak,hogy megvesznek egy jó házat amire félreraktak és ott jöhetek,kimegyek munka mindenem állják..talán tényleg túl álomszerű volt.Véggi az volt fejemben elmenekülök ha ne mengednek el akkor se,de végén felvázoltam mindent a szüleimnek..aztán május úszott,augusztus lett mondva,hogy na majd arra meg flori ugyis jön apujához,akkor mi meg együtt haza ki..
(Május-Június)
Hát én gondoltam egyet,mivel angolos voltam,jó lenne valamit tudni németül,ugorjunk egy gyors német talpaló tanfolyamra,hogy mégse a nyakukon lógjak,ha kijutok.Apu segített azt mondták ezzel kinn meglehet lenni,én pedig reménykedtem,a tanfolyam diját (50 ezer) pedig könnyen visszafizetem majd. Szóval igy jártam,sulit otthagytam gondolva majd augba kikérem bizit,és új életet kezdhetek,mindent otthagyva amit elkezdtem.Egy sokkal szebbet,egy sokkal jobbat! Olyat amiben nem én vagyok a főhős a regény lapjain,hanem ahol MI. ahol nem harcok vannak,hanem a happy end.Ahol nem az én boldogságom a fontos,hanem a másiké,akit a lelkem felének vagyok képes nevezni.Akkoriban az auroixet még szedtem,igy nagyon rosszul kijöttek a féltékenyes dolgaim..ne mláthatom,nem érinthetem ne mtudom mi van,mi van ha elfelejt,mi van ha elmúlik..És hiába a különböző ezotérikus megmozdulások(amiből számtalan sokat ne mtudok mit hovarakni..legyen az az utlevél jelzés flórinak,otthon maradjon,hirtelen villanyfelkapcsolás egyedül vagyok,fénylátás,vagy józan nappal kép beugrás egy gyerköcről és róla) valahogy sokat fogytam.Gyógyszer meghülyitett,idegeskedtem is ahogy teltek a hónapok és azt látom hogy semmi.
Tetőpont az egészre még az,hogy egy családbarát,akinek hála ki tudtak jutni,annak az egyik fiúk ugymond rácuppant picit rá(Hoppá,és ezt elözö nap meg is álmodtam amig nem beszéltünk több hétig!érdekes O_O) de lerázta,fanni pedig jól ki is osztotta,hogy Fui a Yukit szereti xD de nem voltam ott..csak hallom hogy az emberiség megint kavar és nem ismer határokat..elég,nem birtam,ott akarok lenni,miért ilyen nehéz a sorsom basszuskulcs? Aztán ezután jött még egy családbarát,aki az önkormányzatilakás albérlőtársaknak volt jó barátjuk,én pedig még mindig kombináltam..A Stressz felőrölt minket,majd a vérszerinti tesója jött barátnőjével nyáron pár hétre,és voltam annyira beteg hogy ugy éreztem velük is jobban érzi magát,mint velem.Nem vagyok ott,mindenki jobb mindenki viccesebb,én csak egy senki vagyok..Senki..Senki a semmiben..
Sokat fogytam,éreztem augusztusból nem lesz semmi..Nem akartam elveszteni,csak a türelem volt egyetlen társam,hátha..de miután Kata néni is ugybeszélt már rólam nekik (igen,akinél azt htitem szeret,meg kedves volt) hogy miylen egy ember,meg mindig veszekedik flórival meg milyen,olyan szagú volt a levegő,hogy nem igen vágyik arra odamenjek holott eddig végig az volt mondva..a gyógyszer pedig őrölte az agyam,azt se tudtam ki vagyok,különbözö érzéseket éltem meg..Szeret-nemszeret..Jó lesz,nem lesz jó..sikerül-nem fog..és ugye ha nem látod a szerelmed,aki biztonságot jelenti és 1000 kmről még messze is van tőled,persze előbb utobb sablonos lesz,hiába bírtuk ezt 8 hónapig tartani..valami,valami ott megváltozott..a hiány, a családbarátba is azt látni végén valamit akarna,mert csak korcs emberekkel vettem magam körül,és az a béklyó amit vállára raktam,végül megpecsételt mindent..
Arra jöttem rá útközben,hogy senkinek se jó hogy akit szeretsz azt látod hogy végig depizik,szomorú,és te tehetetlen vagy.nem boldog csak saját magát sajnáltatja,és nem olyan mint amikor megismerted..Hibáztam..Útolag arra is rájöttem,hogy ez piszkosul kiábránditó tud lenni.Nekem,a Kis Narutónak,ezt nem szabadott volna megtenni..jártam németre,utána fel nénikémhez,mert 2 perc volt két helyszín közötti távolság..és mindig mikor bementem és kijöttem Flóri üzenetei tartották bennem a lelket.segített,drukkolt,támogatott..pedig több év után emebrek közé menni,zavarba lenni nem egyszerű dolog.Páran voltunk,izgultam és valószinű lehetett rajtam látni szorongást is,hisz hirtelen tömegbe kerültem..De nem adtam fel,miatta lelkiismeretesen tanultam,mert volt olyan fontos..Ő volt az én elérhetetlen álmom,egy színes pillangó,aki elhozta nekem a színeket és kezdtem színesbe látni mindent..És aki elszállt Július 20.-án...
~Folyt köv.hamarosan és az lesz végül az utolsó,4.lezáró rész eme gyönyörű de mégis fájdalmakban vérvöröslő nyárról~
Remélem mindenkinek volt türelme elolvasni ezt a részt is,bár pöppet hosszú lett :)
2012.október.23
Ui: A számláló nem véletlen,ha zsákutca egy út,hát sétálj egy másikra =)
2012. október 19., péntek
Egy szomorú nyár..2.rész /Egy boldog Tavasz/
Úgy gondoltam,folytatom a kis történetet..Este van,késő is,mégis ugy érzem hogy most kell irni,megint csak valami belső kényszerre tudnám fogni.Mielőtt bárki elolvasná ezt (és talán a következő bejegyzést ezzel kapcsolatban)hozzátenném,hogy:
Ezt nem fogom Facebookon megjeleníteni.Az ok egyszerű: nem akarok olyannak tünni,aki sajnáltatja magát vagy esetleg másoknak érzelmi sebet okoz,vagy úgy tünve hogy kavarok dolgokat,hiszen ez olyan részeket érint meg,én pedig nem szeretnék bunkónak,kuncsorgónak tünni más szemében,vagy egy nagy rakás szerencsétlenségnek,mert nem vagyok az aki,és nem is szeretnék szánalomból örömet,barátságot mást nyerni..Mindent a saját erőmböl^^.Majd lesz egy utam,ami hosszú,harcokkal teli,de arra majd egy másik bejegyzés fog szolgálni.Pluszban nem szeretném ha az ilyesfajta érzéseimet bárki látná,mert magamba fojtogatom egy ideje.
Most hogy rendbetettem a dolgokat,ideje folytatni.Amilyen fagyos volt a február,úgy léptünk be a márciusba..Kezdett melegedni az idő is,a szerelem erősödött,de viszont a februári kiruccanásomat nem tudta ugye Flórin kivül senki,hiszen a szülők megtiltották,mert én voltam a Somogyi gonosz bácsi,aki fiatalok lelkével táplálkozik,hogy azt egy kellő pillanatban leamortizálja.Szóval tulajdonképp nagyon nehezen tudtunk beszélgetni,de annyira nem volt vészes..Jeroen,a nevelőapuja elvileg kiment Németbe dolgozni,igy Kata néni tartotta a frontot..Mivel ők is ezosok(lásd szellem,megmagyarázhatatlan dolgok,más szinten tengődtek)volt hogy jósolt Flórinak,és hát egy múltbéli találkozást látott..Úgy nézett ki a dolog,hogy az az eltiltott harcias oroszlánszív,amivel nőstényét védelmezte,végülis kezdett egy kisebb falat venni,már-már lassan azt hivve(fura egy szó O_O) hogy lebomlik az utolsó darabka is..De nem..Kiderült ugyanis igy március vége felé,hogy a nagy család utazni kényszerül,méghozzá Németországba.Jeroen se dolgozni volt kinn,hanem intézkedni,és nézni a házat és ő márcsak akkor jön vissza,mikor minden készen van,hiszen elvileg félárvaság miatt (Fred) gyerenkenként 200 Eu-t kapnának..Flóri nem akart menni,inkább lett volna az igazi apujánál Füreden,akit nyaranta szokott csak látni..Persze ebből is lett gond,veszekedések..És mekkora pofon a sorstól,hogy mikor 8-9 hónap után odamerészkedtem ahhoz az emberhez,aki elhozta a színeket,aki miatt másképp láttam a világot,aki miatt bármit megtettem volna,hirtelen kiszakítja..Képzeljünk el egy nagy térképet,az legyen az emberi lélek.Vannak különböző gócpontok,amik összevissza futnak.Majd két gócpont találkozik,és már nem a folytonos utat járja,hanem kiszikrázik a találkozástól és a lelket kezdi világitani erős fénybe,majd mint a szivárvány,apránként mindenféle színt felfedezel magadon..És egyszercsak kitépik
-Oppá,nincs fény,nincs szivárvány ráadásul térképből kitéptek egy darabot,azt se tudod ki vagy,azt se tudod mi,és azt se tudod merre találod azt,amit keresel!Csak egy irdatlan,nagy lyuk tátong benned..Normális ember beletörödne,hogy igy kell lennie,igaz?ennyinek kellett lennie?De akkor nálam ez nem így volt..Ugrani akartam fejestől mindenbe,és utána kimenni,ugy hoyg senkinek se mondom meg,csak fogom magam és kifutok utána..Vagyis elöször igy volt..de ugorjunk csak vissza egy picit még az időbe..
Március,mikor kiderült a találkozás,és Flóri is elmesélte: Meglettem hívva,hogy nyugodtan ne buszozzak annyit,ott alhatok náluk Fajszon..Valaki már lökött ki engem belül,hogy ember menj,lehet sokan vannak tesók,vannak,de legalább amig vársz Németre utánuk menj,láthasd azt akiért eldobnád mindened legalább egy pislogásnyi pillanatra,láthasd örül,láthasd mosolyog,hiszen más nem fontos ebben az életben annál,minthogy akit szeretsz boldognak lásd.Így szépen mielőtt elmentem,sok kicsi női ruhát néztem ami talán jó lehet neki,egy kis édesség,ez meg az :3 és a legfontosabb hogy t-mobileos sim kártya ingyen fész miatt,ha nem tudna lenni gépnet hiány miatt,és erre is gondoltam :) Mindenkinek meg lehet a véleménye,nem érdekel és most sem fog..Szóval igy indultam útnakjó sok buszozás,és ott várt Kaposváron hogy együtt szálljunk át még korán,hisz gyerekek suliban voltak igy nem is kel lszoronganom sok emberke miatt,vagy ki mit gondol :) Mentem egyenesen,most már nem volt 20 perces nézelődés,csak ugymond látszólag telómmal voltam elfoglalva,mert nem mertem felnézni,kis nyuszi voltam :) aztán puszi,simogatás,ami átváltott csókra /általam/ és sokszor azon gondolkodtam ha nem én kezdeményeztem volna,vajon akkor mi lett volna?vagy csak nem tetszettem és azért erölködtem mindig én?Utólag ezek igy tiszta fejjel hülye gondolatok,és az agymenéseimnek tudhatom be..Simán biztos,hogy zavarba volt,hiába nagy a szája:P leszálltunk sétáltunk,sehol senki,mosolyogva néztem ahogy a sok kis kutyus örül Flórinak,én pedig nézek magam elé..Aztán Kata néni is hazaérkezett,ahogy azt hittem meg leszek ölve,annál jobban tünt pozitiv személyiségnek.Persze ott se voltam üres kéznél,valami minőségib bort szerettem volna adni,ami nem tudom milyen lett,de az ember büntudattal üres kézzel nem mehet :) Igazából 3 napot időztem ott,és hogy mi volt,mi történt nem kell itt nyilvánosan megosztani,vagy mik történtek..Nem akartam hazamenni,boldog voltam,és a mai napig a hugija,Fanni olyan mintha én hugom lenne..Nagyon-nagyon szeretem,egy kis tündér..mintha valakit látnék kicsibe mindig,de ne mtudom ki az a valaki,mégis annyira emlékeztet valakire.. Amit 3 napról elkéne mondanom még,volt amit Fred készitett még nekik,egy rajz sok sok elipszissel valami alkalomra,azt hitte megbolondult mert nagyon durván nézett ki a rajz végére,de akkor készitette,persze nem volt az,inkább művészet. Megfogtam rajzot kezemben: Különbözö érzések kezdtek kavarogni bennem mint,bánat,büntudat szenvedés,fájdalom..egyszerűen olyan furán éreztem magam hogy valami elképesztő..Persze Flóri is észrevehette,mert utáan szépen kivette kezemből és visszarakta a megérdemelt helyére..Netjük már ne mvolt,nem tudták fizetni meg készültek Németországba,így az esték általában gépről menő zenék voltak mint vocaloid,grenma,alvin,tanksapka :) Este fenn az ágyikóban tulajdonképp azt hallgattuk este,miközben csak egy egy zenét talán a szívverésünk hangja zavarhatott meg.Jahm igen,és a legkisebbel fortunával (4-5 éves) együtt néztük gépen Vukot^^ olyan rég láttam,szép emlékeket idézett fel bennem :) Ugy éreztem senki se mérges,és hiába szorongtam mintha lassan kedveltek volna,pedig csak magamat adtam,annyival másabb mikor nincs táv megérintheted azt akit szeretsz,és biztonságot érzel..Akkor nem is kell gyógyszer se semmi,nem is történt volna semmi baj..Boldog voltam,szerettem(fenéket,még most is imádom,és nem adok fel semmit) Most egyrészt a lényeg a megváltozáson van,az ut találáson,és mint egy kis Naruto,több év gyakorlás után visszatérek Konohába nagy tudással,saját erőmböl felépitve mindent..Gyanitom ez a karmám,hogy saját magam győzzem le a gyegeségem,találjam meg magam,és ha nem adom fel,egy nap talán jön a boldogan éltek mig meg nem haltak..De hosszú az út,nem tudom milyen kanyarok jönnek közben és ezek a tervek ugyis másik blogbejegyzésben fognak szólni,hisz nagyon erősen taposom már..Mostantól már csak 3 év,és nem érdekel hogyha semmi se lesz,és feleslegesek a harcok,az sem..Hisz Flóri is megmondta,saját szavaival: Olyan vagyok,mint egy kis Naruto,aki mindig felkel ha elesik,és makacs :) Hát akkor ne hozzunk erre cáfolást,legyek hű ezekhez a mondatokhoz..És hogy mi történt,vagy mi ez valamiféle végkifejletre jelző írások? a 3.részben megtudjuk ;)
Yuki 2012.oktober 19
Ezt nem fogom Facebookon megjeleníteni.Az ok egyszerű: nem akarok olyannak tünni,aki sajnáltatja magát vagy esetleg másoknak érzelmi sebet okoz,vagy úgy tünve hogy kavarok dolgokat,hiszen ez olyan részeket érint meg,én pedig nem szeretnék bunkónak,kuncsorgónak tünni más szemében,vagy egy nagy rakás szerencsétlenségnek,mert nem vagyok az aki,és nem is szeretnék szánalomból örömet,barátságot mást nyerni..Mindent a saját erőmböl^^.Majd lesz egy utam,ami hosszú,harcokkal teli,de arra majd egy másik bejegyzés fog szolgálni.Pluszban nem szeretném ha az ilyesfajta érzéseimet bárki látná,mert magamba fojtogatom egy ideje.
Most hogy rendbetettem a dolgokat,ideje folytatni.Amilyen fagyos volt a február,úgy léptünk be a márciusba..Kezdett melegedni az idő is,a szerelem erősödött,de viszont a februári kiruccanásomat nem tudta ugye Flórin kivül senki,hiszen a szülők megtiltották,mert én voltam a Somogyi gonosz bácsi,aki fiatalok lelkével táplálkozik,hogy azt egy kellő pillanatban leamortizálja.Szóval tulajdonképp nagyon nehezen tudtunk beszélgetni,de annyira nem volt vészes..Jeroen,a nevelőapuja elvileg kiment Németbe dolgozni,igy Kata néni tartotta a frontot..Mivel ők is ezosok(lásd szellem,megmagyarázhatatlan dolgok,más szinten tengődtek)volt hogy jósolt Flórinak,és hát egy múltbéli találkozást látott..Úgy nézett ki a dolog,hogy az az eltiltott harcias oroszlánszív,amivel nőstényét védelmezte,végülis kezdett egy kisebb falat venni,már-már lassan azt hivve(fura egy szó O_O) hogy lebomlik az utolsó darabka is..De nem..Kiderült ugyanis igy március vége felé,hogy a nagy család utazni kényszerül,méghozzá Németországba.Jeroen se dolgozni volt kinn,hanem intézkedni,és nézni a házat és ő márcsak akkor jön vissza,mikor minden készen van,hiszen elvileg félárvaság miatt (Fred) gyerenkenként 200 Eu-t kapnának..Flóri nem akart menni,inkább lett volna az igazi apujánál Füreden,akit nyaranta szokott csak látni..Persze ebből is lett gond,veszekedések..És mekkora pofon a sorstól,hogy mikor 8-9 hónap után odamerészkedtem ahhoz az emberhez,aki elhozta a színeket,aki miatt másképp láttam a világot,aki miatt bármit megtettem volna,hirtelen kiszakítja..Képzeljünk el egy nagy térképet,az legyen az emberi lélek.Vannak különböző gócpontok,amik összevissza futnak.Majd két gócpont találkozik,és már nem a folytonos utat járja,hanem kiszikrázik a találkozástól és a lelket kezdi világitani erős fénybe,majd mint a szivárvány,apránként mindenféle színt felfedezel magadon..És egyszercsak kitépik
-Oppá,nincs fény,nincs szivárvány ráadásul térképből kitéptek egy darabot,azt se tudod ki vagy,azt se tudod mi,és azt se tudod merre találod azt,amit keresel!Csak egy irdatlan,nagy lyuk tátong benned..Normális ember beletörödne,hogy igy kell lennie,igaz?ennyinek kellett lennie?De akkor nálam ez nem így volt..Ugrani akartam fejestől mindenbe,és utána kimenni,ugy hoyg senkinek se mondom meg,csak fogom magam és kifutok utána..Vagyis elöször igy volt..de ugorjunk csak vissza egy picit még az időbe..
Március,mikor kiderült a találkozás,és Flóri is elmesélte: Meglettem hívva,hogy nyugodtan ne buszozzak annyit,ott alhatok náluk Fajszon..Valaki már lökött ki engem belül,hogy ember menj,lehet sokan vannak tesók,vannak,de legalább amig vársz Németre utánuk menj,láthasd azt akiért eldobnád mindened legalább egy pislogásnyi pillanatra,láthasd örül,láthasd mosolyog,hiszen más nem fontos ebben az életben annál,minthogy akit szeretsz boldognak lásd.Így szépen mielőtt elmentem,sok kicsi női ruhát néztem ami talán jó lehet neki,egy kis édesség,ez meg az :3 és a legfontosabb hogy t-mobileos sim kártya ingyen fész miatt,ha nem tudna lenni gépnet hiány miatt,és erre is gondoltam :) Mindenkinek meg lehet a véleménye,nem érdekel és most sem fog..Szóval igy indultam útnakjó sok buszozás,és ott várt Kaposváron hogy együtt szálljunk át még korán,hisz gyerekek suliban voltak igy nem is kel lszoronganom sok emberke miatt,vagy ki mit gondol :) Mentem egyenesen,most már nem volt 20 perces nézelődés,csak ugymond látszólag telómmal voltam elfoglalva,mert nem mertem felnézni,kis nyuszi voltam :) aztán puszi,simogatás,ami átváltott csókra /általam/ és sokszor azon gondolkodtam ha nem én kezdeményeztem volna,vajon akkor mi lett volna?vagy csak nem tetszettem és azért erölködtem mindig én?Utólag ezek igy tiszta fejjel hülye gondolatok,és az agymenéseimnek tudhatom be..Simán biztos,hogy zavarba volt,hiába nagy a szája:P leszálltunk sétáltunk,sehol senki,mosolyogva néztem ahogy a sok kis kutyus örül Flórinak,én pedig nézek magam elé..Aztán Kata néni is hazaérkezett,ahogy azt hittem meg leszek ölve,annál jobban tünt pozitiv személyiségnek.Persze ott se voltam üres kéznél,valami minőségib bort szerettem volna adni,ami nem tudom milyen lett,de az ember büntudattal üres kézzel nem mehet :) Igazából 3 napot időztem ott,és hogy mi volt,mi történt nem kell itt nyilvánosan megosztani,vagy mik történtek..Nem akartam hazamenni,boldog voltam,és a mai napig a hugija,Fanni olyan mintha én hugom lenne..Nagyon-nagyon szeretem,egy kis tündér..mintha valakit látnék kicsibe mindig,de ne mtudom ki az a valaki,mégis annyira emlékeztet valakire.. Amit 3 napról elkéne mondanom még,volt amit Fred készitett még nekik,egy rajz sok sok elipszissel valami alkalomra,azt hitte megbolondult mert nagyon durván nézett ki a rajz végére,de akkor készitette,persze nem volt az,inkább művészet. Megfogtam rajzot kezemben: Különbözö érzések kezdtek kavarogni bennem mint,bánat,büntudat szenvedés,fájdalom..egyszerűen olyan furán éreztem magam hogy valami elképesztő..Persze Flóri is észrevehette,mert utáan szépen kivette kezemből és visszarakta a megérdemelt helyére..Netjük már ne mvolt,nem tudták fizetni meg készültek Németországba,így az esték általában gépről menő zenék voltak mint vocaloid,grenma,alvin,tanksapka :) Este fenn az ágyikóban tulajdonképp azt hallgattuk este,miközben csak egy egy zenét talán a szívverésünk hangja zavarhatott meg.Jahm igen,és a legkisebbel fortunával (4-5 éves) együtt néztük gépen Vukot^^ olyan rég láttam,szép emlékeket idézett fel bennem :) Ugy éreztem senki se mérges,és hiába szorongtam mintha lassan kedveltek volna,pedig csak magamat adtam,annyival másabb mikor nincs táv megérintheted azt akit szeretsz,és biztonságot érzel..Akkor nem is kell gyógyszer se semmi,nem is történt volna semmi baj..Boldog voltam,szerettem(
Yuki 2012.oktober 19
2012. október 17., szerda
Egy szomorú nyár.. /1.rész/
Hétfőhöz képest megint hamar irok,bár magamat ismerve lehet hogy majd a kezdeti lelkesedésem majd lelankad..kiderül :) Ez a bejegyzés még mindig nem a mostani témákat fogja boncolgatni,hanem a 2012es évet,egészen bezáródva augusztus végéig,2 részre osztva mert önmagában szerintem nagyon hosszú lenne. Ugyanakkor a blog kinézete is megújult,a régi 'anime manga my life' szlogent(ami cimsávban ott maradt) felváltotta a 'Soha ne add fel az álmaid!Mégha más utat is kell járni hozzá..' kis szöveg saját szerkesztett Naruto képekkel.bal oldalon egy olyan élet,ami lehetett volna neki,a következő képen pedig a szomorú valóság,hogy volt egy út amin ment,de valaki letévedt,és elvan veszve,csak a sötétséget tapogatja,mig ő próbál mindig mindent megtenni,különleges maradni,és talpra állni..Mert az igazi hősök mindig igy tettek.Mindennek oka van és hogy ez mi? egyszer talán kiderül blogbejegyzésből ;3 a Gondolat-útkeresést pedig szerkesztettem elején,mindenki hogy olvasta..Nem szedek gyógyszert,saját erőmböl akarok elérni mindent,és igy nem birtokolja semmi hülyeség az agyamat,mint amikor azt a bejegyzést irtam..csak arra tudom fogni és a mellékhatásokra:)Erről talán ennyit..
2012 Tél (jan-feb-márc)
Szilveszter..Otthon ülős szilveszter a gép előtt,beszélgetve Floval..Ültem ültem,még nem találkoztunk,vagyis nem mertem találkozni.Féltem,kicsi önbizalom,elvesztem,csunyavagyok,stb..És persze a drága Aurorix elég erősen bennem volt,szülök elé se mertem kerülni,és csak a félelem uralt.Így utólag belegondolva lett volna 7-8 hónapom,amit a saját magam miatt elbaromkodtam,és a mai napig ez az egész fusztrál,hogy könnyebben mehetett volna minden,ha szembe nézek akkor a hibáimmal,de legfőképpen magammal.De azért az a szilveszter jó volt..vagyis jó érzéseket generált,mégha csak virtuálisan és ha még csak pár betű is volt az a valami..Február: Itt már rizikósabb volt minden,talán a sok hónap elhatalmasodása,a beteljesületlen szerelem,nem tudom.Kis veszekedések a hiánytól,vagy csak a saját önbizalomhiányomat vetettem arra a személyre,akit szerettem..De nem baj milyen jó is az ha ember rosszul van,hirtelen jön egy noname barát,osztálytárs aki probálkozik,kérdezget és utalgat mindenre :) -Nem nálam,én világéletemben magántanuló voltam.- Persze itt az embernek elgurul az agya,főleg nekem mikor látja maga körül az elkorcsosult emberiséget,az önző embereket,akiket csak a saját vágyuk kielégitése hajt,és csapnak le mint valami..Mint valami pióca.Veszekedés,sokkal ingerültebb voltam ettől az aurotól meg a helyzettől,mint bármitől..Veszekedés,bumm,krakk..Oké,Yuki a gonosz,yuki a sátán,yuki a megtestesült rohadék,amit egész Somogy megye nem látott,el kell tiltani,mert előbb beköszönt a világvége,mint december 21..Logikus.Ha minden igaz,ekkor miután meg lett tiltva Flor bármilyen kontaktot vegyen fel velem,a kisebbik öccse,Frederico látta megjelenni és elsuhanni Fredet pár másodpercre..Igen,megint Fred,mai napig jelez,tudok beszélni vele,válaszokat kapok,jelen van és vannak dolgok amiket megálmodok,érteni nem fogom a miérteket,az már biztos..Vagy talán mégis..annyi biztos,hogy Igalon meg kell látogatnom..Van bennem egy amolyan erős késztetés,mintha ezt szeretné pár hete..És csak ugy szoritja a szivemet..igazából nem értem,de erre majd megint egy másik blogbejegyzés boncolgatja a választ :) Teltek múltak a napok,bennem pedig február végén volt bennem egy akkora erő,hogy nem veszthetek semmit..Mintha valaki kirúgott volna a helyemről,arra uatsitva hogy most 'menj,találkozz vele.' Végülis sikerült...3 óra ide,3 óra haza 2 óra Kaposon (titokba,szeretek titkolózni xD) és kész..Jó volt..mondjuk azt leszámitva,hogy elöször fél óráig néztem 200 méterről,mindenféle hülye gondolat kavargott a fejembe,de azért odaléptem,mert az idő is szoritott a szivem is,meg a telefonomon a pénz amit elirtam közben smsekre neki xD Oké utólag nagyon szép emlékek lettek,megszépül minden az idők folyamán :) Kicsit zavarban volt,akárcsak én,tulajdonképp azt sem tudtam mit kéne,vagy mit kell ilyen helyzetekbe tenni ^^' Kis ajándékok,mindenféle hogy azért boldog legyen.. 5kor pedig természetesen indult haza buszocska,ugyhogy kénytelen voltam indulni,bár kint a parkban eléggé vacogtunk,bár már lehetett érezni hogy közeledik a tavasz :) Szoval nem tipikusan az a zord tél volt,kicsit sütött a nap,kicsit hideg volt,kicsit meleg,kicsit boldog,kicsit izgulás..Az uton is sok minden kavargott a fejemben,közben is,sose voltam ilyen helyzetbe,sose tudtam mi az hogy szeretni,sose tudtam semmit semmiről..Csak azt az átkozott aurorixet tudom átkozni sajnos..arra is majd hamarosan a válasz,addig is folyt köv =) Kisregény első felvonás vége
2012.oktober.17
2012 Tél (jan-feb-márc)
Szilveszter..Otthon ülős szilveszter a gép előtt,beszélgetve Floval..Ültem ültem,még nem találkoztunk,vagyis nem mertem találkozni.Féltem,kicsi önbizalom,elvesztem,csunyavagyok,stb..És persze a drága Aurorix elég erősen bennem volt,szülök elé se mertem kerülni,és csak a félelem uralt.Így utólag belegondolva lett volna 7-8 hónapom,amit a saját magam miatt elbaromkodtam,és a mai napig ez az egész fusztrál,hogy könnyebben mehetett volna minden,ha szembe nézek akkor a hibáimmal,de legfőképpen magammal.De azért az a szilveszter jó volt..vagyis jó érzéseket generált,mégha csak virtuálisan és ha még csak pár betű is volt az a valami..Február: Itt már rizikósabb volt minden,talán a sok hónap elhatalmasodása,a beteljesületlen szerelem,nem tudom.Kis veszekedések a hiánytól,vagy csak a saját önbizalomhiányomat vetettem arra a személyre,akit szerettem..De nem baj milyen jó is az ha ember rosszul van,hirtelen jön egy noname barát,osztálytárs aki probálkozik,kérdezget és utalgat mindenre :) -Nem nálam,én világéletemben magántanuló voltam.- Persze itt az embernek elgurul az agya,főleg nekem mikor látja maga körül az elkorcsosult emberiséget,az önző embereket,akiket csak a saját vágyuk kielégitése hajt,és csapnak le mint valami..Mint valami pióca.Veszekedés,sokkal ingerültebb voltam ettől az aurotól meg a helyzettől,mint bármitől..Veszekedés,bumm,krakk..Oké,Yuki a gonosz,yuki a sátán,yuki a megtestesült rohadék,amit egész Somogy megye nem látott,el kell tiltani,mert előbb beköszönt a világvége,mint december 21..Logikus.Ha minden igaz,ekkor miután meg lett tiltva Flor bármilyen kontaktot vegyen fel velem,a kisebbik öccse,Frederico látta megjelenni és elsuhanni Fredet pár másodpercre..Igen,megint Fred,mai napig jelez,tudok beszélni vele,válaszokat kapok,jelen van és vannak dolgok amiket megálmodok,érteni nem fogom a miérteket,az már biztos..Vagy talán mégis..annyi biztos,hogy Igalon meg kell látogatnom..Van bennem egy amolyan erős késztetés,mintha ezt szeretné pár hete..És csak ugy szoritja a szivemet..igazából nem értem,de erre majd megint egy másik blogbejegyzés boncolgatja a választ :) Teltek múltak a napok,bennem pedig február végén volt bennem egy akkora erő,hogy nem veszthetek semmit..Mintha valaki kirúgott volna a helyemről,arra uatsitva hogy most 'menj,találkozz vele.' Végülis sikerült...3 óra ide,3 óra haza 2 óra Kaposon (titokba,szeretek titkolózni xD) és kész..Jó volt..mondjuk azt leszámitva,hogy elöször fél óráig néztem 200 méterről,mindenféle hülye gondolat kavargott a fejembe,de azért odaléptem,mert az idő is szoritott a szivem is,meg a telefonomon a pénz amit elirtam közben smsekre neki xD Oké utólag nagyon szép emlékek lettek,megszépül minden az idők folyamán :) Kicsit zavarban volt,akárcsak én,tulajdonképp azt sem tudtam mit kéne,vagy mit kell ilyen helyzetekbe tenni ^^' Kis ajándékok,mindenféle hogy azért boldog legyen.. 5kor pedig természetesen indult haza buszocska,ugyhogy kénytelen voltam indulni,bár kint a parkban eléggé vacogtunk,bár már lehetett érezni hogy közeledik a tavasz :) Szoval nem tipikusan az a zord tél volt,kicsit sütött a nap,kicsit hideg volt,kicsit meleg,kicsit boldog,kicsit izgulás..Az uton is sok minden kavargott a fejemben,közben is,sose voltam ilyen helyzetbe,sose tudtam mi az hogy szeretni,sose tudtam semmit semmiről..Csak azt az átkozott aurorixet tudom átkozni sajnos..arra is majd hamarosan a válasz,addig is folyt köv =) Kisregény első felvonás vége
2012.oktober.17
2012. október 15., hétfő
Reborn? Újra és újra..
Úgy néz ki,ehhez kis blogocskához mindig visszatérek valamilyen módon..Lassan évente pár bejegyzés erejéig,ámbár most ugy érzem hogy hetente szeretnék egyet publikálni,hisz ez most lesz az én kis naplóm,a lelkem-gondolataim menedékre,rejteke.Olyan vagyok mint egy főnixmadár,akinek évente kénytelen hogy lehulljanak a szárnyai,elégjen a fájdalomban,majd a porjaiból -egyedül vagy segítséggel- újjászülessen. Talán az elmúlt 19 évben annyiszor születtem újjá különbözö érzésekből,hogy már nem tudok miből..Testem van,lelkem elveszett. Játszom a vicces emberkét,akinek probál jó kedve lenni,közben pedig a lelkembe n zubog az eső..esik,esik arra várva hogy egyszer talán majd eláll.Vannak terveim,hisz művészlélek lévén kinek nem lennének..Csak picit úgy érzem,elvesztem.Jobban mint valaha.Keresem az utam keresem a dolgokat,hátha ez a főnix egyszer ujra tud szárnyalni Színes szárnyain.Gondolkodok szerelmen,párkapcsolatokon,embereken.Úgy nézem őket és látom őket,mintha nem is lennék ember..Mintha nem ebbe a világba való lennék,és csak probálkozok kétségbeesetten..de abból sok jó nem származik..Elmúlt időbe sokat változtam,magamban kialakitottam valamit..Nem a tömegbe állok,lett egy kis pajeszom,vékony körszakállal,ami nagyon tetszik egyre jobb csak :3,plusz hozzá kettő icipici fekete fülbevaló gomb..Igazából nem tudom mit akar ez sugározni,probálom magam csak jól érezni és csak úgy van..Magamat se ismerem ki lassan ebben a rengetegben.Egy meggyötört fiú,aki érzékeny soha nem találta helyét a nagy világban,és mikor végre azt hitte lepihenhet,ténycsapásként kapta azt a dolgot,hogy nem.Csak sétálj tovább az úton,kitudja mit hoz a jövö..GYK-n tettem is fel egy olyan kérdést,hogy vajon vannak-e olyan lányok,vagy ez csak egy nyári álom volt,túl sokat képzelek be,meg hogy ha nem vagyok birka aki beáll a sorba lehetek-e igy boldog..Hamar megállapitották páran hogy művészlélek vagyok,tul érzékeny,amit tudok..aztán jött a versirásos dolog,amit majd a bejegyzés végén azért itt is bemásolok..A történetről annyit hogy napfényes időben kiültem egy kis erdőbe,elzárva magamat minden rossztól,és csak elkezdtem írni..persze jó nagy vihar lett,erős szelek,és szanaszét áztam,plusz meg is fáztam..de csak a bennem rejlő érzéseket irtam ki..ebben a versben mindennek mélyebb értelmezése van..aki ismer úgy igazán,csak ő fogja megérteni egy egy mozzanat,metafora mit is jelenthet.Viszont nem tudom ez a sorsom-e de gyk-n kaptam a következő üzenetet is a versre:
Drek válasza:
Nem kell aggódni, majd megtalálod azt akit kell. :) A vers egész jó, még néhány év gyakorlás és talán ismertebb is lehetsz.
24/F
Ismertebb..de könyörgöm..ha csak akkor tudok irni mikor bennem van és úgy érzem? Vagy én is járjak ugy mint József Attila,aki sokat szenvedett és néhol magamra ismerek vele? Vagy legyek Ady,aki akármilyen művész volt egy alkoholista lett és csak csalódott a világban? Egyszer Berii fogalmazott nagyon jól,hogy a művészek ttól művészek mert ritka szar életük volt/van,és ez sajnos igaz..hisz egyszer annak idején,mikor Florim volt,meg is kerestek ilyen könyvkiadástól hogy versek..de én nem tudok tucatjával irni ugyanolyanokat,mert ha én verset irok,akkor adni akarok valamit..az egész lelkemet beleírhatom,és hogy más is érezze amit én éreztem irás közben..ezek különleges dolgok,elmagyarázni se igen tudom :)
A miértekre meg a mi történt kérdésekre meg majd hamarosan egy másik blogbejegyzés fog válaszolni.Egyenlőre az a nagy tervem,hogy én is választ kapjak a miértekre.és ezt a legkönyebb halottak napján fogom megtudni..irok verset,veszek virágot és picit beszélgetek vele.Újra azon az állomáson át kell buszoznom,ahol temérdek emlék eszembejut,ahol boldog voltam,vagy ahol csak 20 percig néztem eyg földre hulott színes csillagot,de féltem hogy kicsuszik a kezem közül ha a fénye rámvetül..Picit hosszú bejegyzés lett,elnézést :) november elsején hosszu buszozás elé nézek,de remélem sirkövet megtalálom,szeretnék méltóan elbucsuzni tőle és megköszönni,amit kaptam még ha csak pillanatokra is^^ Záróbeszédként pedig a nagy viharban irodott vers :) / https://www.facebook.com/notes/ryuuichi-uzu/%C3%A9s-csak-hullikversikemost-k%C3%A9sz%C3%BClt-term%C3%A9szeti-k%C3%A9pekkel/469309359776196 /
Aki elolvasott,azoknak köffi,mert elég hosszú lett^^' de ez most kellett...többi pedig hamarosan :)
Yuki,2012.oktober 15
Drek válasza:
Nem kell aggódni, majd megtalálod azt akit kell. :) A vers egész jó, még néhány év gyakorlás és talán ismertebb is lehetsz.
24/F
Ismertebb..de könyörgöm..ha csak akkor tudok irni mikor bennem van és úgy érzem? Vagy én is járjak ugy mint József Attila,aki sokat szenvedett és néhol magamra ismerek vele? Vagy legyek Ady,aki akármilyen művész volt egy alkoholista lett és csak csalódott a világban? Egyszer Berii fogalmazott nagyon jól,hogy a művészek ttól művészek mert ritka szar életük volt/van,és ez sajnos igaz..hisz egyszer annak idején,mikor Florim volt,meg is kerestek ilyen könyvkiadástól hogy versek..de én nem tudok tucatjával irni ugyanolyanokat,mert ha én verset irok,akkor adni akarok valamit..az egész lelkemet beleírhatom,és hogy más is érezze amit én éreztem irás közben..ezek különleges dolgok,elmagyarázni se igen tudom :)
A miértekre meg a mi történt kérdésekre meg majd hamarosan egy másik blogbejegyzés fog válaszolni.Egyenlőre az a nagy tervem,hogy én is választ kapjak a miértekre.és ezt a legkönyebb halottak napján fogom megtudni..irok verset,veszek virágot és picit beszélgetek vele.Újra azon az állomáson át kell buszoznom,ahol temérdek emlék eszembejut,ahol boldog voltam,vagy ahol csak 20 percig néztem eyg földre hulott színes csillagot,de féltem hogy kicsuszik a kezem közül ha a fénye rámvetül..Picit hosszú bejegyzés lett,elnézést :) november elsején hosszu buszozás elé nézek,de remélem sirkövet megtalálom,szeretnék méltóan elbucsuzni tőle és megköszönni,amit kaptam még ha csak pillanatokra is^^ Záróbeszédként pedig a nagy viharban irodott vers :) / https://www.facebook.com/notes/ryuuichi-uzu/%C3%A9s-csak-hullikversikemost-k%C3%A9sz%C3%BClt-term%C3%A9szeti-k%C3%A9pekkel/469309359776196 /
Nézd!Süt a nap,és száll egy pillangó,
Színes szárnyakkal,fényesen csillangó,
Viszi messze,messze az álmod,
Fuss utána,különben hiába várod!
Én csak ülök..és nézem egy nyár végi alkonyon,
Hogy egy-egy pillangó milyen álmot visz tovább,
milyen és mennyi gyötrelmes fájdalom,
és hogy egy ember lehetne-e ennél is ostobább..
Gyülekeznek a felhők,mint a gondolatok is a fejemben,
képzeletben ott vagyok,egy üres teremben,
sehol senki,és csak te vagy ott,
s a szögökön sok kis felakasztott pillangó lóg..
Halottan,jelezve egy színes nyár végét,
De talán magát feláldozván elhozva a békét,
Hosszú pompázott nyári álmok,
Hiányzol..érted visszavágyok!
Rezzen az égbolt,hullanak a levelek..
Hosszú,boldog nyaram..hát mi lett te veled?
Sötétségbe borult az égbolt,
Elfeledvén mindent,ami rég volt..
Egyre sötétebb felhők gyűlnek,talán vihar készül,
Itt az ősz,s a nyár lelke ijedtében megrémül,
elmenekülve és átadva a terepet,
hulott leveleket,sötét-borús tereket.
az eső is megeredt,mossa az emléket,
A hosszú boldog,felhőtlen estéket,
ami komor volt,az is pompázik tarka színekben,
és égő szivárványként terül örökké a szívekben..
És csak hullik..levél és eső egyaránt,
melengeti a lelkem,forróságot hozván,
ami a lelkembe került egy szén volt,most már gyémánt,
Boldog,szines meleg nyaram..gyere vissza hozzám!
2012.október,7 (nem leszólni,rég irtam versikét :) )
Yuki,2012.oktober 15
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)
