Yuu és az Új Útja ^_~

                                                                   Úgy van.A blog eddig jóformán arról szólt,hogy micsoda szánalomtenger vagyok,miket teszek,és milyen könnyen átadom az álmaim mások kezébe,hogy vigyázzon rá.Tegnap fürödtem(ezt senki ne ugy vegye hogy havonta 1x fürdök xD)és valahogy mintha ott egy tisztulásfolyamat vette volna kezdetét.Úgy jöttem ki,hogy a stressznek már semmi nyoma nem volt.Ugyebár Naruto se adta fel az álmait,sőt..mindig talpra állt.kár ilyenekkel példáznom de igaz,nem?^^ Annyi volt az egész problémám tegnap is hogy hafu probálta hagyni kirát megmondani,de elgyengült és csók lett vége,de nem szereti őt..illetve remélem :) Következő kérdés:Nem vagyunk együtt mi a francért rójjam fel neki?Nem vagyok én senki..Illetve valaki..Valaki aki erősebb lett,vannak céljai,és egy olyan utat fog kijárni,amit eddig soha senki..lehet hosszabb lesz,lehet nehezebb de az én utam és nem adom fel az álmaim^^

És hogy mi ez az egész?Furcsának lehet nézni rám,de két műsor váltotta és erősitette meg az én uj utamat.Az egyik műsor a malac Hajdú mikor beszélt miniszterelnökkel,és az ember rájön hiába politikus az ember nézzünk rá olyan szemekkel,szerethetjük utálhatjuk de ember.Az ember nem azért dolgozik hogy a családjának biztonságot nyujtson,tetőt feje fölé?azon kivül ahogy tönkre van téve ország 1 év alatt nem lehet sokat tenni..nem politizálok,de puszta vélemény.A másik műsor amely igencsak megtette hatását szintugy a National Geographicon található élet az anyaméhben című film..Istenem,ahogy bemutatta az egészet,annyira csodálatos ahogycsak egy picur tud nőni apránként és ahogy egy sejtből ilyen csoda lesz..Belegondoltam én is ilyen lehettem?Minden bizonnyal,és elképzeltem mindent..Nagyon csodálatos.

És ezekből kifolyólag este alvásig gondolkodtam.Az én utam nem küzdelmekről fog szólni,mivel nekem Hafu sohanem tárgy volt és nem is lesz.Ha rosszat teszek magammal,az neki is fáj és csak szenved.Ő csak egy magányos lány,aki a szeretet keresi és igaz én adhatnám meg legjobban minden egoista hozzáállás nélkül,de keresi.Az ember nem tökéletes lény,hibázik.Amig nem jön rá vagy bárhogy alakul én várni fogok rá.Vagy a távolból nézem,de semmiképp se fogom az érzelmeimet ráerőltetni,hisz szegénynek csak nehezebb és nem egy olyan fiura vár vélhetőleg aki csak nyomatja a sódert mint kira,hanem akivel ki lehet kapcsolodni,lüke,szót ért vele.Ezek a tulajdonságok szerencsére bennem megvannak,(némelyek tulságosan is xD)és megprobálom inkább azt az énem előhozni,ő ne érezze magát ugyhogy 2 hal között vergődik,hanem azt a régi yukit,mikor még nem volt semmi köztünk,azt akibe beleszeretett^^ mivel én most belül eldöntöttem az utam,nincs bennem semmi zavar,ehhez tartani is fogom magam.Persze lehet hosszabb az ut igy,lehet zűrösebb,lehet fájdalmasabb,de Naruto se adta fel az álmait.Az én álmaim megvannak csak ragaszkodni fogok hozzá és másképpen fogom soha nem elengedni^^ Csak szorosan kapaszkodni,kapaszkodni ezekbe a színes álmokba,amik mind egy-egy boldog pillanatot rejtenek :)

Itt a vége,fuss el véle~
Yuki :P és az uj utjai ^_~