Közben koncentrálok a sulira,próbálom tanulni amit kell,ott is nagyon gyors minden,és egyeztetnem kell kettőt,de valamit muszáj hanyagolni ha nyakamon a szóbeli is..próbálok,tanulok és akkor esetenként segítek szabinak is,ő nem érti annyira matekot,ami fura hogy én értem ímmel-ámmal,pedig nem is jártam kb középsuliba itt meg gyorsan is haladunk ráadásul :) Általánosba voltak ezek 5-6 éve a magán hangzó mássalhangzó törvények,soha büdös életbe nem értettem,mindig ezzel volt bajom,mondta tanár ez érettségi tétel,órán elmagyarázta,és voálá 20ból egyet hibáztam o..o meg is lettem dicsérve,bár már régebben kipécézett,(pozitivan)főleg mikor verseket elemeztünk XD.. Szóval alakulni alakul,de elvagyok fáradva..Több felé figyelek,folyamatos kényszermegfelelés másoknak. mindenki néz,de közben ha küzdenék,folyamatosan leamortizálnak,igy csak magamra számithatok..Nehéz,nehéz és piszkosul nehéz..
Persze nem adok fel semmit,ez nem más dolga mint nekem apránként megcsinálni mindent.Sosem hullt az ölembe semmi,ha pedig igen,azt igen kellemesen elbaszarintottam.De most valamiért akármi van,nem adom fel,megyek önfejűen előre,és nem állok meg..És nem is fogok,hisz szinte tudom hogy valaki figyel...sőőőt :)
Viszont ha itt még nem lenne elég,jön még egy irány a nyakamban.Én ugyebár Vikivel rosszba voltam tavasz környékén,és a butuska nagynénémre hallgattam,aki mint kiderült több irányból rángatta a fonalakat.Nekem igy mondta ezt,vikinek ugy,és ugy volt a legkényelmesebb hogy mi nem beszéltünk egymással,ő pedig mindkét részről rángathatja a fonalakat és ellene beszélhet a másiknak..Innét az,hogy mindenki hazudik..egyszer neki hiszel,egyszer odahúz az eszed,aztán rájössz mégsem..nem lehet bizni senkiben teljesen,mert az ember önző.Temérdekszer mondtam,kivétel nincs.Szóval mikor rosszba voltunk,kedves nagynéném ugy mondta hogy viki ezt mondta,viki azt és ugy kombinált és olyan stilusban hogy elképesztő..Gondoltam sose békülünk ki,és én mit ártottam neki,hogy igy kell beszélni mert nemvolt semmi olyan..Ezért egy olyan titkot mondtam el véletlenül,amit nem kellett volna akkor,csak rohadt ideges lettem.Tudom nem megoldás..és az is egy régi énem volt,mikor annyira nem láttam át bizonyos dolgokat:) Mióta kibékültünk érdekesmód a nagynéném engem utál,ha meg iszik ugy beszél hogy gyaa..érdekes pedig nem tettem semmit,sőt inkább én segitettem nekik nagyon is sokat sok mindenbe amihez nem értettek:) csak jóba vagyok vikivel,mégis rám pikkel mikor nem árultam el semmit,csak amit ő mondott,de annak is a töredéke..nekem volt okom hogy mérges voltam rá..de neki? és ha visszahallja igazságot amit ő tök nyugodtan mondott,ellenem beszél..Mindenki mindenki ellen..kész röhej ez a familia,pedig én ennyire nem süllyedtem le erre a szintre..
A dolog pikantériája,hogy Viki huzta ki a sz*rból..az hogy hogyan most nem érdekes,sokat várt sokat tűrt,persze megígértették vele ne mondja el senkinek,majd apránként minden jó lesz..vár és semmi...Tulajdonképpen lesheti azt a bizonyos dolgot igy mult héten szólt a mamának félig meddig elmondta a dolgot,de mégsem teljesen..ismerve nagynéném,félek hogy még neki áll majd feljebb miután mama lecseszi,és csakhogy vikibe belerugjon ő megjön ezzel az aduval általam..de istenemre remélem,nem igy lesz..mert ez a dolog már hónapok óta mérgez,és egyfolytában a büntudatommal kell viaskodnom,annyira undorodom magamtól..mindigis lelkemmel kellett veszekednem,még általánosban is mikor hülye voltam,onnét indultam le lejtőn..annyi teher és annyira fáj,hogy csak az marad hogy magamba fojtsam ezeket és senki nincs akinek elmagyarázhatnám vagy tudnám mi a megfelelő lépés..
Picit hiányzik a régi életem is,de hát haladni kell..Sok ember körbevett,sok embert szerettem,ugy igazából barátot nem tartok ma számon..Vagyis az nem barátság szerintem ha akkor fordulunk a másikhoz,ha baj van,különben le van szarva..Én meg ugyebár nem nyitok,Yumi valamelyik héten mikor beszélgettünk,mondta is hogy egy bizonyos falat érez,én pedig nem tudom lerakni mert egyszerűen spontán van ez mindenkivel,nem szándékosan..jövöbe tudok csak picit reménykedni,fektetni..aztán...aztán..
Most ennyi,hamarosan ugyis irok,de addig zárjunk egy nagyon okos embertől,aki egyik példaképem,egy nagyon okos idézetet :)
Yuki
Nagyon sok ember azt hiszi, hogy az elfogadás egyet jelent azzal hogy "hát nem tehetek mást, bele kell törődnöm a dologba". Ez azonban valójában nem elfogadás! Az elfogadás szó egy békés, mosolygós állapotot takar, amelyben nincs harag, nincs feszültség. Ott béke van. Belső béke és mosoly.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése